„1741-es pozsonyi országgyűlés” változatai közötti eltérés

:{{hasonló|[[Pozsonyi országgyűlés (egyértelműsítő lap)]]}}

[[Fájl:Vitam et sanguinem.jpg|bélyegkép|200px|jobbra|''Vitam et sanguinem pro rege nostro!'']]

 

A királynő jól tudta, hogy trónját csak a magyar rendek segítségével tudja megvédeni a porosz fenyegetéstől, és azt is, hogy a [[Habsburg Birodalom]] szervezete korszerűsítésre szorul. Emiatt a birodalom felbomlása, széthullása egyáltalán nem tűnt lehetetlennek. Mária Terézia, hogy megnyerje a magyarok támogatását, a pozsonyi országgyűlésen előterjesztette kívánságait. A magyar rendek kezdetben ellenállást mutattak. Mária Terézia személyesen jelent meg az országgyűlésen, gyászruhát viselve, karján fiával, a gyermek II. Józseffel. Ez a híres ''pozsonyi jelenet.'' A fiatal királynő hatásos beszédet mondott, ezt követően mondták ki a jelenlévő magyar nemesek egybehangzóan: ''„Vitam et sanguinem pro rege nostro!” („Életünket és vérünket királyunkért!”)'' E közfelkiáltással kiálltak a ''király''<ref name="kiraly">Mária Terézia ugyanis férfiasítva lett király.</ref> mellett, aki cserében érvénytelenítette III. Károly király néhány [[magyarellenesség|magyarellenes]] intézkedését, illetve törvényben rögzítette a nemesi földbirtokok adómentességét, továbbá engedélyezte a hadseregben a magyar nyelvű vezényletet. A királyi engedmények fejében az akkor 52 sorgyalogezredből és 40 lovasezredből álló [[A Császári-Királyi Hadsereg 1848-1849-ben|Császári-Királyi Hadsereg]] állományában 10 magyar huszárezred és 10 sorgyalogezred szolgált az osztrák örökösödési háborúban.