„Parfüm” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Forrás: +1 |
→Története: === A kezdetek === |
||
10. sor:
jonon; a tubarózsa, jácint, rózsa, szegfű, vanillin stb. illatát is szintetikus úton tudják már előállítani a vegyészek. Az I.-hez még ú. n. iilatrögzítöket is adnak (fixatörök), ezekhez makacsul tapadnak az illatos anyagok. Ilyenek között vaunak vegyi anyagok, továbbá állatiak is, pl. a hód nemi mirigyeinek váladéka (castoreum), ambra, hiraceum (a borz ürüléke), továbbá a mo- susz és cibet. Vannak szilárd I. is. I. használata a primitívebb népeknél is általános, sokhelyen gyógyító- és varázserőt tulajdonítanak nekik (füstölés). Az ókori Egyiptomnak jelentős illatszerkivitele volt; illatos olajokat, kenőcsöket, permetezőfolyadékokat Görögországban és Rómában elter- jedten használtak. A középkorban főleg Arábia volt az I. hazája, mint ahogy K.-en általában mindig szerették az intenzív, fű- szerszagú illatszereket. XV. Lajos udvarában mértéktelen illatszerhasználattal leplezték a kevés mosdás következtében kellemetlenül jelentkező kipárolgást. A modern szinté tikus illatszergyártás a régi virágillatok (elsősorban rózsa, ibolya, tubarózsa, jázmin stb.) helyett újszerű, illat- kompoziciókat tett népszerűvé.
== Története ==
=== A kezdetek ===
Az európai parfümgyártás történetének kezdetei Velecéhez kötődnek. Velence évszázadokon keresztül volt a távol-keleti kereskedelem központja volt - ide érkeztek a legritkább illatanyagok, Kínától Indián át egészen a Perzsa Birodalomig.
=== Grasse-ban ===
| |||