Wikipédia

„Raetia” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
+infobox
bővítés
25. sor:
| domborzati térkép felirat =
}}
 
[[File:Roman Empire 125.png|thumb|250px|A [[Római Birodalom]], [[Hadrianus római császár|Hadrianus]] uralkodása idején (117-138 AD), a Duna felső folyásánál '''Raetia''' [[császári provincia|császári provinciával]] (a mai Svájc/Tirol/Németország a Dunától délre), ahol 125-ben nem állomásozott [[római légió]].]]
[[File:REmpire Rhetia.png|thumb|250px|Raetia provincia a Római Birodalom térképén.]]
'''Raetia''' (egyes forrásokban '''Rhaetia''') [[Római provinciák|provincia]] volt a [[Római Birodalom]]ban, amelyet a területet lakó [[rét nép]]ről neveztek el. Nyugatra tőle a [[helvétek]] laktak, keletre terült el [[Noricum]], északon [[Vindelicia]]. Nyugati szomszédja [[Gallia Narbonensis]] volt, délen pedig a római [[Italia (Római Birodalom)|Italiával]] volt határos, azon belül is [[Venetia et Histria]]. A mai [[Svájc]] keleti és középső részét foglalta magába (benne a [[Felső-Rajna]] vidéke és a [[Boden-tó]]), [[Bajorország]] déli részét, [[Felső-Svábföld]]et, [[Vorarlberg]]et, [[Tirol (tartomány)|Tirol tartomány]] jó részét és [[Lombardia]] egy részét.
 
'''Raetia''' (egyes forrásokban '''Rhaetia''') [[Római provinciák|provincia]] volt a [[Római Birodalom]]ban, amelyet a területet lakó [[rét nép]]ről neveztek el.
Később Vindelicia (a mai délkelet-[[Württemberg]] és délnyugat-Bajorország szintén Raetia része lett. Augustus és Tiberius uralkodása idején Raetia északi határa a [[Duna]] volt. Később [[Germanicus]] [[limes]]e alkotta az északi határt, amely a Dunától 160 kilométerre északra húzódott.▼
 
==Fekvése==
A provincia az [[Alpok]] északi részén és a hegység északi előterében helyezkedett el. Nyugatra tőle a [[helvétek]] laktak, keletre terült el [[Noricum]], északon [[Vindelicia]]. Nyugati szomszédja [[Gallia Narbonensis]] volt, délen pedig a római [[Italia (Római Birodalom)|Italiával]] volt határos, azon belül is Venetia et Histria körzetével.
 
A mai [[Svájc]] keleti és középső részét foglalta magába (benne a [[Felső-Rajna]] vidéke és a [[Boden-tó]]), [[Bajorország]] déli részét, [[Felső-Svábföld]]et, [[Vorarlberg]]et, [[Tirol (tartomány)|Tirol tartomány]] jó részét és [[Lombardia]] egy részét.
 
Raetiát Itáliával a [[Reschen-hágó]]n át futó [[Via Claudia Augusta]] kötötte össze, de a rómaiak a többi hágón ([[Splügen-hágó|Splügen]]-, Septimer-, [[Julier-hágó|Julier]]-, [[Brenner-hágó]]) át is utakat építettek.<ref name = OL >Ókori Lexikon</ref>
 
==Története==
▲Raetia területét [[Kr. e. 15]]-ben szereztek meg a rómaiak Augustus mostohafiainak, [[Tiberius római császár|Tiberius]] és Drusus hadjáratának eredményeképp.<ref name = OL >Ókori Lexikon</ref> Később Vindelicia (a mai délkelet-[[Baden-Württemberg|Württemberg]] és délnyugat-Bajorország szintén Raetia része lett. Augustus és Tiberius uralkodása idején Raetia északi határa a [[Duna]] volt. Később [[Germanicus]]a germán [[limes]]e alkotta az északi határt, amely a Dunától 160166 kilométerre északra húzódott.
 
RaetiátA Itáliávaltartomány alakosságának [[Reschen-hágó]]nromanizációja átkésőn futókezdődött [[Viaés Claudianem Augusta]]volt kötötte összeteljeskörű.<ref name = OL >Ókori Lexikon</ref> A Svájc délkeleti részében élő [[rétorománok]]ról úgy tartják, hogy ők a valamikori raetiaiak leszármazottai. Származásuk azonban nem tisztázott.▼
 
==Települései<ref>A római világ atlasza 140. o.</ref>==
{| class="wikitable sortable"
|+ Raetia római kori települései
|-
! Római név !! Mai ország és név !! Leírás
|-
| Tasgaetium || [[Fájl:Flag_of_Switzerland_(Pantone).svg|20px|balra]][[Stein am Rhein]] || A Rajna [[Boden-tó|Boden-tavi]] kifolyásánál
|-
| Constatia || [[Fájl:Flag_of_Germany.svg|20px|balra]][[Konstanz]] || A Boden-tó déli partján
|-
| Arbor Felix || [[Fájl:Flag_of_Switzerland_(Pantone).svg|20px|balra]][[Arbon]] || A Boden-tó déli partján
|-
| Brigantium || [[Fájl:Flag_of_Austria.svg|20px|balra]][[Bregenz]] || A Rajna Boden-tavi befolyásánál
|-
| Clunia || [[Fájl:Flag_of_Austria.svg|20px|balra]][[Feldkirch]] || A Rajna mentén
|-
| Magia || [[Fájl:Flag_of_Switzerland_(Pantone).svg|20px|balra]][[Maienfeld]] || A Rajna mentén
|-
| Curia || [[Fájl:Flag_of_Switzerland_(Pantone).svg|20px|balra]][[Chur]] || A Rajna mentén
|-
| Cambodunum || [[Fájl:Flag_of_Germany.svg|20px|balra]][[Kempten (Allgäu)|Kempten]] ||
|-
| Abudiacum || [[Fájl:Flag_of_Germany.svg|20px|balra]][[Epfach]] ||
|-
| Guntia || [[Fájl:Flag_of_Germany.svg|20px|balra]][[Günzburg]] || A Duna partján
|-
| Augusta Vindelicorium || [[Fájl:Flag_of_Germany.svg|20px|balra]][[Augsburg]] || A provincia székhelye, légió állomáshelye a Duna partján
|-
| Submuntorium || [[Fájl:Flag_of_Germany.svg|20px|balra]][[Neuburg an der Donau|Neuburg]] || A Duna partján
|-
| Abusina || [[Fájl:Flag_of_Germany.svg|20px|balra]][[Eining]] || A Duna partján
|-
| Castra Regina || [[Fájl:Flag_of_Germany.svg|20px|balra]][[Regensburg]] || Légió állomáshelye, a Duna partján
|-
| Castra Augusta || [[Fájl:Flag_of_Germany.svg|20px|balra]][[Geiselhöring]] ||
|-
| Castra Batavia || [[Fájl:Flag_of_Germany.svg|20px|balra]][[Passau]] || Az Inn torkolatánál
|-
| Pons Aeni || [[Fájl:Flag_of_Austria.svg|20px|balra]][[Rosenheim]] || Az Inn partján
|-
| Veldidena || [[Fájl:Flag_of_Austria.svg|20px|balra]][[Innsbruck]] || Az Inn partján
|-
| Matreium || [[Fájl:Flag_of_Austria.svg|20px|balra]][[Matri]] || A [[Brenner-hágó]] északi kijáratánál
|-
|}
 
==Jegyzetek==
{{Jegyzetek}}
 
==Források==
▲Raetiát Itáliával a [[Reschen-hágó]]n át futó [[Via Claudia Augusta]] kötötte össze. A Svájc délkeleti részében élő [[rétorománok]]ról úgy tartják, hogy ők a valamikori raetiaiak leszármazottai. Származásuk azonban nem tisztázott.
* Tim Cornell - John Matthews: A római világ atlaszaHelikon, Budapest, 1991 ISBN: 9632082133
* Pecz Vilmos (szerk.): Ókori Lexikon [https://mek.oszk.hu/03400/03410/html/7138.html Raetia címszó]
 
==Fordítás==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Raetia”