„Kancellár (tisztség)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:4C4C:1F1E:3A00:7866:CA9A:C90C:25D0 (vita) szerkesztéséről Akela szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
a egyért AWB |
||
16. sor:
Hazánkban a kancellár tisztét hajdan szintén egyháziak látták el. Címük néha a ''notarius magister capellanus'', ''comes capellae''. Később, valószínűleg a [[15. század]]tól, megkülönböztetik a főkancellárt (summus cancellarius), ez a kettős-pecsét őre, a király személye mellett tényleg működő udvari kancellártól (cancellarius aulicus), aki a titkos pecsétet őrzi.
A főkancellári cím az [[esztergom]]i érseket, mint az ország [[prímás (püspök)|prímását]]
A Habsburgok alatt az udvari kancellária Bécsbe költözött és az [[osztrák udvari kancellária|osztrák kancelláriától]] több tekintetben függő helyzetbe jutott, amíg [[II. Mátyás magyar király|II. Mátyás]] alatt a [[Magyar Udvari Kancellária]] visszanyerte önállóságát. [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]], [[III. Károly magyar király|III. Károly]], [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]], [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] idejében nyert szervezettel, mint magyar királyi udvari kancellária, az ország főkormányszéke lett. Élén a főkancellár állott, mellette két alkancellár, tizenkét tanácsos a főpapi, főúri és nemesi rendből kinevezve működtek. A király e hivatal segélyével gyakorolta felségjogait úgy a törvényhozás, mint a pénz- és hadi ügyek kivételével, a kormányzás és bíráskodás körében; sőt a kancelláriának a magyar államot érdeklő ügyekre is volt befolyása.
| |||