„Téli Palota” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
26. sor:
 
== Története ==
A [[Nagy északi háború|svédekkel folytatott háború]] idején, a [[Péter-Pál erőd]] felépítésével párhuzamosan, [[1703]]-ban kezdte építeni [[I. Péter orosz cár|I. Péter cár]]. A Téli Palota és a Vezérkar félkör alakú épülete között található a Palota tér. A három emelet magas, hatalmas barokk épület egyik frontjával a Néva folyóra néz, homlokzatával pedig a Palota tér felé fordul. Az építkezés hatalmas pénzeket emésztett fel és bonyolult szerkezete óriási erőfeszítést követelt a munkásoktól. 4000 ember dolgozott Oroszország minden részéből az építkezésen, beleértve a legjobb szakembereket is, akiket felkértek a Téli Palota megalkotására. A kortársak leírták aza szobák fényűző díszítését (több mint 460 van az épületben), mely vetekedett [[Európa]] legnagyobb uralkodóinak palotáival, hivalkodó [[barokk]] remekműveivel. A Téli Palota és az Ermitázs carrarai [[márvány|márvánnyal]], gránittal, aranyozott bútorokkal, intarziás ajtókkal és mennyezettel, gobelinekkel, velencei csillárokkal díszített, de az építészek képtelenek voltak befejezni a munkát az eredeti tervek szerint, mert az új uralkodó, [[II. Katalin orosz cárnő|Nagy Katalin]], az új építészeti divat csodálója, a [[neoklasszicizmus]] híve volt.
 
Nagy Katalin volt, aki megbízást adott a Kis és Nagy Ermitázs illetve az Ermitázs Színház építésére [[1762]]-ben. Ő volt aki a művészetek nagy támogatójaként kezdte el a műkincsgyűjtést és szervezett először kiállítást a Palota termeiben.