„Prodam Guido” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kis időrendi és összefüggés-beli átrendezés
28. sor:
 
== Életpályája ==
Fiumében született Prodam János és Deotta Erzsébet gyermekeként. Családja olasz volt, egyedül ő vallotta magát magyarnak. A [[Babeș–Bolyai Tudományegyetem|kolozsvári egyetemen]] tanult [[gyógyszerészet]]et. [[1910]]-ben érkezett [[Budapest]]re, [[Rákos-mező]]re, hogy részt vegyen a repülőtéren folyó aviatikai kísérletekben. A [[Horváth Ernő (pilóta)|Horváth Ernő]] által épített ''Horváth III/A'' jelű gép vezetésével [[1911]]. [[november 4.|november 4-én]] először repült Budapest belterülete felett. Saját repülőjével 1911-ben Fiuméba repült. Elsőként repült gépével az [[Adriai-tenger]] fölé, azonban leszállás során elvesztette uralmát a gép fölött és a tengerbe zuhant. Kisebb sérülésekkel túlélte a balesetet, de repülőgépe elsüllyedt és csak hónapok múlva találták meg. Balesetét követően a Rákosmezőn új gépet épített, és [[1912]]-ben hivatalosan is letette a [[Pilóta (légijármű vezetője)|pilóta]]vizsgát.
 
[[1910]]-ben érkezett [[Budapest]]re, [[Rákos-mező]]re, hogy részt vegyen a repülőtéren folyó aviatikai kísérletekben. A [[Horváth Ernő (pilóta)|Horváth Ernő]] által épített ''Horváth III/A'' jelű gép vezetésével [[1911]]. [[november 4.|november 4-én]] először repült Budapest belterülete felett. Saját repülőjével 1911-ben Fiuméba repült. Elsőként repült gépével az [[Adriai-tenger]] fölé, azonban leszállás során elvesztette uralmát a gép fölött és a tengerbe zuhant. Kisebb sérülésekkel túlélte a balesetet, de elsüllyedt repülőgépét csak hónapok múlva találták meg. Balesetét követően a Rákosmezőn új gépet épített, és [[1912]]-ben hivatalosan is letette a [[Pilóta (légijármű vezetője)|pilóta]]vizsgát.
Az [[első világháború]] kitörésekor azonnal jelentkezett repülőszolgálatra, de súlyos sérülései miatt alkalmatlannak minősítették, így 1915-től a katonai automobiljavtó műhelyben volt csoportvezető. Újra jelentkezett írásban a repülőkhöz, de mivel csak tiszti vizsgával, és legalább négyhónapos frontszolgálat után lehetett csak újra kérelmezni, 1916-ban bevonult a 72. gyalogezredhez [[Nagyszombat (település)|Nagyszombatra]], ahonnan az [[Esztergom-Kertváros|esztergomtábori]] tiszti iskolára vezényelték. Innen a rangelsők közül került vissza ezredéhez, Pozsonyba. Többszöri jelentkezés után kimehetett az olasz frontra. Megbetegedett és eközben kapta meg a parancsot, hogy vonuljon be a repülőkhöz. Amikor meggyógyult, 1917-ben, [[Bécsújhely]]re mehetett a Flosch repülőtiszt-képző iskolába. Ezt követően hadipilóta lett, számos bevetés után azonban gépe az olasz harcmezőn találatot kapott és tizenhat hónapra hadifogságba került. Ez alatt [[Vareš]]ben, majd betegen egy [[milánó]]i kórházban volt. 1919 nyarán tért haza Magyarországra, mint 100 százalékos hadirokkant, mivel jobb karja örökre béna maradt. Szerény jövedelmű nyugdíjasként dolgozott mint gyógyszerész, visszatérve eredeti polgári foglalkozásához, 1948-ban bekövetkezett haláláig.<ref>Gibás Andor: ''Rákosmező - Prodam Guidó'' (23-29. old.), Aeor história 11. szám - 1993. december 1. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/AeroHistoria_1991-1993/?pg=214&layout=s adtplus.arcanum.hu])</ref><ref>''Gyógyszerész aviatikus merész terve'', Gyógyszerészi Közlöny 43. évfolyam 15. (egyesített 45.) szám - 1927. november 6. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/GyogyszeresziKozlony_1927/?query=Prodam%20Guido%20m%C3%A1ty%C3%A1sf%C3%B6ld&pg=289&layout=s adtplus.arcanum.hu])</ref><ref>Tamás Ernő: ''Magyar légtornászból angol repülő'', Pesti Hírlap 58. évfolyam 114. szám - 1936. május 17. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiHirlap_1936_05/?query=Prodam%20Guido%20m%C3%A1ty%C3%A1sf%C3%B6ld&pg=350&layout=s adtplus.arcanum.hu])</ref>
 
Négy év alatt négyszázezer koronát költött a repülésre. Dúsgazdag fiumei patrícius patikus család sarja volt s családi vagyonát fordította a magyar repülés megindítására.
1922. november 23-án Budapesten feleségül vette a nála négy évvel idősebb Morovich Alma állami tanítónőt,<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DYMB-31?i=134 A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 863/1922. folyószáma alatt.]</ref> akitől 1932-ben elvált.<ref>Budapesti kir. ítélőtábla PXI.5957/1932.47. sz. ítélete.</ref>
Az [[első világháború]] kitörésekor azonnalFiuméban jelentkezettélő édesapja hirtelenharagú hazafiasságában kitagadta. Ekkor Prodam betegen – mivel 1914 júniusában történt szerencsétlenségekor huszonöt csonttörést és agyrázkódást szenvedett<ref name=Aero1991/> – [[Bécs]]be szállíttatta magát, hogy ott jelentkezzem szolgálatra. Budapesten nevelkedett, magyarnak érezte magát, de így elesett az örökségből, a főörökösként rá eső másfélmillió aranypengőtől.<ref name=PN1936>R. L.: ''Prodam Guido ismét „gurul" Az első magyar repülő, aki most épségben maradt balkezével autói vezet megakadályozott egy szerencsétlenséget a Budafoki úton - Beszélgetés a „rokkant sas"-sal '', Pesti Napló 87. évfolyam 57. szám - 1936. március 8. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1936_03/?query=Prodam%20Guido%20Rokkant%20Sashoz&pg=185&layout=s adtplus.arcanum.hu])</ref> A háború kitörésekor azonnal repülőszolgálatra jelentkezett, de súlyos sérülései miatt ekkor még alkalmatlannak minősítették, így. 1915-től a katonai automobiljavtó műhelyben volt csoportvezető. Újra jelentkezett írásban a repülőkhöz, de mivel csak tiszti vizsgával, és legalább négyhónapos frontszolgálat után lehetett csak újra kérelmezni, 1916-ban bevonult a 72. gyalogezredhez [[Nagyszombat (település)|Nagyszombatra]], ahonnan az [[Esztergom-Kertváros|esztergomtábori]] tiszti iskolára vezényelték. Innen a rangelsők közül került vissza ezredéhez, Pozsonyba. Többszöri jelentkezés után kimehetett az olasz frontra. Megbetegedett és eközben kapta meg a parancsot, hogy vonuljon be a repülőkhöz. Amikor meggyógyult, 1917-ben, [[Bécsújhely]]re mehetett a Flosch repülőtiszt-képző iskolába. Ezt követően hadipilóta lett, számos bevetés után azonban gépe az olasz harcmezőn találatot kapott és tizenhat hónapra hadifogságba került. Ez alatt [[Vareš]]ben, majd betegen egy [[milánó]]i kórházban volt. 1919 nyarán tért haza Magyarországra, mint 100 százalékos hadirokkant, mivel jobb karja örökre béna maradt. Szerény jövedelmű nyugdíjasként dolgozott mint gyógyszerész, visszatérve eredeti polgári foglalkozásához, 1948-ban bekövetkezett haláláig.<ref name=Aero1991>Gibás Andor: ''Rákosmező - Prodam Guidó'' (23-29. old.), Aeor história 11. szám - 1993. december 1. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/AeroHistoria_1991-1993/?pg=214&layout=s adtplus.arcanum.hu])</ref><ref>''Gyógyszerész aviatikus merész terve'', Gyógyszerészi Közlöny 43. évfolyam 15. (egyesített 45.) szám - 1927. november 6. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/GyogyszeresziKozlony_1927/?query=Prodam%20Guido%20m%C3%A1ty%C3%A1sf%C3%B6ld&pg=289&layout=s adtplus.arcanum.hu])</ref><ref>Tamás Ernő: ''Magyar légtornászból angol repülő'', Pesti Hírlap 58. évfolyam 114. szám - 1936. május 17. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiHirlap_1936_05/?query=Prodam%20Guido%20m%C3%A1ty%C3%A1sf%C3%B6ld&pg=350&layout=s adtplus.arcanum.hu])</ref>
 
Dúsgazdag fiumei patrícius patikus család sarja volt s a magyar repülés megindítására fordította családi vagyonát, több, mint kétszázezer koronát. Azonban Fiuméban élő édesapja a háború kitörésekor hirtelenharagú hazafiasságában kitagadta. Ekkor Prodam betegen [[Bécs]]be szállíttatta magát, hogy ott jelentkezzem szolgálatra. Budapesten nevelkedett, magyarnak érezte magát, de így elesett az örökségből, a főörökösként rá eső másfélmillió aranypengőtől. Az első világháború után az arany vitézségi érmes hős repülő a fővárosban gyógyszertárat nyitott, amit a Rokkant Sashoz címzett (ez, mint "becenév" rajta is maradt). Később eladta, árából gépkocsit vásárolt. Ő volt az egyetlen, akinek Magyarországon fél karral is megadták az autóvezetésre jogosító igazolványt. Az 1940-es évekre visszavonultan élt budai lakásában. A repülés ugyan megmaradt örök szenvedélyének, de már csak a földől. A Tűzharcos Szövetség 1942-ben a őt és gépének építőjét, [[Horváth Ernő (pilóta)|Horváth Ernő]] tanárt babérkoszorúval jutalmazta abból az alkalomból, hogy akkor volt harminc évvel korábban Prodam Guido elsőnek röpülte körül Budapestet.<ref>R. L.: ''Prodam Guido ismét „gurul" Az első magyar repülő, aki most épségben maradt balkezével autói vezet megakadályozott egy szerencsétlenséget a Budafoki úton - Beszélgetés a „rokkant sas"-sal '', Pesti Napló 87. évfolyam 57. szám - 1936. március 8. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/PestiNaplo_1936_03/?queryname=Prodam%20Guido%20Rokkant%20Sashoz&pg=185&layout=s adtplus.arcanum.hu])<PN1936/ref><ref>''Prodam Guido ünneplése'', Gyógyszerészi Közlöny 58. évfolyam 24. szám - 1942. június 13. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/GyogyszeresziKozlony_1942/?query=Prodam%20Guido&pg=326&layout=s adtplus.arcanum.hu])</ref><ref>''A hét lexikona: Az első magyar repülő'', Tolnai Világlapja 44. évfolyam 25. szám - 1942. június 24. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/TolnaiVilaglapja_1942_02/?query=Prodam%20Guido&pg=311&layout=s adtplus.arcanum.hu])</ref>
 
Nemcsak a magyar sportrepülés úttörőinek volt egyik legnevezetesebb egyénisége, külföldön is nagyon jól ismerték nevét és nagyra értékelték a tudományát, mert mondhatni ő volt a [[siklórepülés]] feltalálója is.<ref name=GyK1936>''Prodam Guidó, a siklórepülés feltalálójának ünneplése'', Gyógyszerészi Közlöny 52. évfolyam 49. szám - 1936. december 5. (online: [https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/GyogyszeresziKozlony_1936/?query=Prodam%20Guido&pg=762&layout=s adtplus.arcanum.hu])</ref>
 
Kétszer házasodott. Első felesége hirtelen hunyt el, s e feletti fájdalmában kezdett el repüléssel foglalkozni, így eladta patikáját és Budapestre költözött.<ref name=PN1936/> 1922. november 23-án Budapesten feleségül vette a nála négy évvel idősebb Morovich Alma állami tanítónőt,<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DYMB-31?i=134 A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 863/1922. folyószáma alatt.]</ref> akitől 1932-ben elvált.<ref>Budapesti kir. ítélőtábla PXI.5957/1932.47. sz. ítélete.</ref>
 
{{idézet|Mint [[istvánvölgy]]i ([[Torontál vármegye]]) gyógyszerész madarak kitömésével is foglalkoztam üres óráimban. Egy ilyen kitömött madarat a gyógyszertárban helyeztem el és nem tudom mi volt az oka, hogy egyszer csak leesett a meglehetősen magas emelvényéről és kiterjesztett szárnyaival leszállt a gyógyszertárnak éppen az ellenkező sarkába. Az eset nagyon megragadta a figyelmemet, még aznap kivittem a madarat a kertembe és egy jegenyefára felmásztam vele, amilyen magasra csak tudtam. Eleresztettem és a madár újra siklani kezdett a levegőben és a két hold terjedelmű kertet keresztülrepülte. A sikeres kísérlet után már természetes volt, hogy nagy buzgalommal feküdtem neki a levegőiben való siklás tanulmányozásának és amikor az első repülőgépet kezdték építeni és kipróbálni a Rákoson, már készen voltam a siklórepülés elvi részével A gyakorlat persze nem ment olyan könnyen, mint a kertbeli próbák, de végül is sikerült megoldani a hihetetlennek látszó feladatot, hogy elállított motorral kizárólag a • gépszárnyak segítségével lehessen leereszkedni a legnagyobb magasságokból is.|Prodam Guido|Pesti Hírlap/Gyógyszerészi Közlöny 1936<ref name=GyK1936/>}}