„Andrássy család (1649)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
|||
2. sor:
[[Fájl:Armális.png|bélyegkép|A nemes Andrássy család címeres nemeslevele 1649-ből]]
A '''nemes Andrássy család''' egy, a 18–19. század között a Zemplén megyei Tarcalon élő armalista család volt.
Fontos megjegyezni, hogy a nemesi cím ellenére a család csupán névrokonságban áll az ország többi magas rangú Andrássy családjával, azonos vérségi eredet még nem bizonyított a neves famíliák között. A nemes Andrássy család képviselői főleg a helyi politikai és gazdasági életben bírtak nagy befolyással, a tarcali helytörténet megkerülhetetlen alakjaiként tartják számon őket.
Soraikból tehetséges szőlőművesek és borászok, valamint elhivatott lelkészek kerültek ki. Házasságaik által számos környékbeli, elismert családdal ápolnak rokoni kapcsolatot (pl. ''bicskei'' és ''császári'' Komoróczy család, ''sassi'' Szabó család)
*'''[[Andrássy Kálmán]]''' (1853-1937): református lelkész (Buj), író.<ref>http://digit.drk.hu/?m=lib&book=3&p=82</ref>▼
*'''Andrássy Dániel''' (1837-1905): elismert borász, díjnyertes termékei az [[1896-os millenniumi ünnepségek]]<nowiki/>en ki voltak állítva.<ref>https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BoraszatiLapok_1896/</ref>▼
*'''Andrássy János''' (1863-1930): a Tarcali Hegyközség elnöke, földbirtokos.▼
*'''dr. Andrássy Dániel''' (1893-1965): főispán (Szabolcs vármegye), jogász.<ref>http://www.nevpont.hu/view/394</ref>▼
*'''dr. Andrássy Gábor''' (1958-): nemzetközileg elismert kardiológus, orvosigazgató (Szent Ferenc Kórház, Budapest), elnök (Páneurópa Unió Magyar Egyesülete).▼
Leszármazottjainak nagy része jelenleg is Borsod-Abaúj-Zemplén megyében él.
== Családtörténet ==
A család első képviselője, '''Andrássy Gergely''' volt, aki a családi szájhagyomány szerint a harmincéves háború végső szakaszában való szerepvállalása miatt nyert családjának nemesi rangot III. Ferdinánd magyar királytól, ám ezt az oklevél narrációja nem erősíti meg. Az uralkodó által kiadott, 1649. május 4-én keletkezett armálist a Sáros megyei nemesi közgyűlés 1650. január 12-én hirdette ki.<ref>https://andrassy-csalad.webnode.sk/products/andrassy-nemeslevel/</ref>
'',,''[...] ''hogy mi egyrészt néhány hívünknek ezen ügyben felségünk elé terjesztett alázatos kérése, másrészt pedig meggondolván és megfontolván hívünk – Andrássy Gergely hűségét és hű szolgálatait, melyeket ő elsősorban a magyar szentkorona országainak, majd felségünknek különböző helyeken és időkben hűségesen felmutatott és tanúsított, és a jövőben is felmutatni és tanúsítani ígért'' [...] ''tehát ugyanazt az Andrássy Gergelyt, és általa nejét: Kys Katalint, és fiait: Andrássy Mihályt és Pétert nem nemes helyzetükből és állapotukból, melyben eddig állítólag voltak'' [...] ''nemesi testületébe és sorába számláltatjuk, felvétetjük és bejegyeztetjük, beleegyezvén biztos lélekkel és határozott akaratunkkal megengedvén, hogy ők mostantól fogva a jövőben és minden elkövetkezendő időben mindazokkal a kegyekkel, megtiszteltetésekkel, engedélyekkel, szabadságokkal, jogokkal, előjogokkal, kiváltságokkal és mentességekkel'' [...] ''ők, mint örökösei és mindkét nembeli leszármazottaik használhassák, élvezhessék és azoknak örvendhessenek. [...] Igaz a kétségtelen nemességüknek jeléül ezen címert, illetve nemesi jelvényt'' [...] ''Andrássy Gergelynek és általa a fent említett nejének és fiainak, valamint az ők örököseinek és mindkét nembeli leszármazóiknak kegyesen adományozzuk'' [...]''"'' (Részlet a nemeslevélből)▼
A rang mellé nem járt birtok, ezért a család az úgynevezett ''diplomás nemesek'' közé tartozik. A kihirdetés helye és a család református felekezethez való tartozása valószínűvé teszi azt, hogy a família kibocsátóhelye a döntően evangélikus beállítottságú Sáros megye egyik református szigete lehetett.
Andrássy Gergely leszármazottai az 1670-es évektől a Szabolcs megyei Prügyön éltek. A korabeli birtokösszeírásokban megtalálhatjuk '''Andrássy Miklós''' családfő nevét,<ref>http://www.szabarchiv.hu/lt/regeszta/kepek/kep_22.pdf</ref> azonban alakját az 1756-ban keletkezett ''Acta Nobilitaria-''ban a leszármazottak nem tartották nyilván felmenőik között. A dokumentumban az utódok úgy emlékeztek vissza, hogy Andrássy Gergely fia '''Andrássy István''' volt, akinek két fia született, Mihály és István. A szokásjog szerint feltehetőleg Mihály volt az idősebb, ugyanis a családi házat nem ő örökölte, hanem öccse. Mihály Tiszadadán alapított családot, mely a 18. század végére kihalt. '''Ifj. Andrássy István'''nak csakugyan két fia volt, akiket szintén Mihálynak és Istvánnak hívtak.<ref>https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C33D-V9X8-4?i=11&cat=77957</ref><ref>https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C33D-XSY5-4?i=103&cat=77957</ref>
'''Andrássy Mihály''' az 1740-es évek végén Tarcalra költözött, ahol felépítette Andrássy-kúriát, amely lakóépület három évszázadon keresztül őrizte a családi otthon melegét. A lakóház jelenleg a Fő út 116. házszám alatt található, helyi védelmet élvez. A századra vonatkozóan a helyi református anyakönyvek csupán általános életrajzi adatokat közölnek egyre népesedő családról, mely 1782-ben a Békési- és a Ladányi-ágra szakadt.
▲'',,''[...] ''hogy mi egyrészt néhány hívünknek ezen ügyben felségünk elé terjesztett alázatos kérése, másrészt pedig meggondolván és megfontolván hívünk – Andrássy Gergely hűségét és hű szolgálatait, melyeket ő elsősorban a magyar szentkorona országainak, majd felségünknek különböző helyeken és időkben hűségesen felmutatott és tanúsított, és a jövőben is felmutatni és tanúsítani ígért'' [...] ''tehát ugyanazt az Andrássy Gergelyt, és általa nejét: Kys Katalint, és fiait: Andrássy Mihályt és Pétert nem nemes helyzetükből és állapotukból, melyben eddig állítólag voltak'' [...] ''nemesi testületébe és sorába számláltatjuk, felvétetjük és bejegyeztetjük, beleegyezvén biztos lélekkel és határozott akaratunkkal megengedvén, hogy ők mostantól fogva a jövőben és minden elkövetkezendő időben mindazokkal a kegyekkel, megtiszteltetésekkel, engedélyekkel, szabadságokkal, jogokkal, előjogokkal, kiváltságokkal és mentességekkel'' [...] ''ők, mint örökösei és mindkét nembeli leszármazottaik használhassák, élvezhessék és azoknak örvendhessenek. [...] Igaz a kétségtelen nemességüknek jeléül ezen címert, illetve nemesi jelvényt'' [...] ''Andrássy Gergelynek és általa a fent említett nejének és fiainak, valamint az ők örököseinek és mindkét nembeli leszármazóiknak kegyesen adományozzuk'' [...]''"''
A 19. században a Békési-ág számos jó kiállású, karizmatikus személyt nemzett, akik tovább emelték a család környékbeli tekintélyét, mellyel egy időben, tragédiák által a Ladányi-ág vészesen pauperizálódni kezdett. A fent említett Andrássy István leszármazottjai, vagyis a Prügyön maradt rokonság az 1830-as kolerajárványban férfiágon kihalt.
Érdekesség, hogy a régen [[Andrássy Dénes|gróf csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy Dénes]] birtokában lévő tarcali kúria – mely ma [[Andrássy-kúria|Andrássy Rezidencia Wine & Spa]] néven szállodaként üzemel – kapuján, pincészetének homlokzatán, illetve borászati termékein is félreértésből a kisnemesi Andrássy család címere díszeleg.▼
A 20. században a család számos férfija elhunyt az első és második világháború csataterein. A Horthy-kormány alatt a Vitézi Rend két családtagot is felvett köreikbe.
== Címerük ==▼
'',,Kék színű álló katonai pajzsot, melynek alapját zöld dombocska foglalja el s ebben teljes férfikar, melynek közepéből fehér liliom emelkedik ki, a pajzson nyugovó nyitott, illetve rostélyos hasonló emberi kart hordozó királyi koronával díszített katonai sisakot, a sisak felső részéről, illetve csúcsáról pedig egyik oldalán aranysárga és kék, másik oldalról fehér és piros sisak-takarók és szalagok a pajzs szélét szétszóródva körülfolyván magát a pajzsot csinosan díszítik." –'' A címer (nemesi jelvény) armálison szereplő leírása.▼
▲Érdekesség, hogy a régen [[Andrássy Dénes|gróf
== Családtagok ==
▲*'''[[Andrássy Kálmán]]''' (1853-1937):
▲*'''Andrássy Dániel''' (1837-1905):
▲*'''dr. Andrássy Dániel''' (1893-1965):
▲*'''dr. Andrássy Gábor''' (1958-):
▲== Címerük ==
▲'',,Kék színű álló katonai pajzsot, melynek alapját zöld dombocska foglalja el s ebben teljes férfikar, melynek közepéből fehér liliom emelkedik ki, a pajzson nyugovó nyitott, illetve rostélyos hasonló emberi kart hordozó királyi koronával díszített katonai sisakot, a sisak felső részéről, illetve csúcsáról pedig egyik oldalán aranysárga és kék, másik oldalról fehér és piros sisak-takarók és szalagok a pajzs szélét szétszóródva körülfolyván magát a pajzsot csinosan díszítik." –''
Kempelen Béla így írta le a címert: ,'',Kék paizsban zöld halmon könyöklő pánczélos kar egyenes kardot tart, a felső karból arany tulipán nő ki; sisakdísz: könyöklő pánczélos kar karddal; takarók: kék-arany, vörös-ezüst."''<ref>{{CitLib|aut=Kempelen, Béla.|tit=Magyar nemes családok|ann=2011-|isbn=9789638940902|url=https://www.worldcat.org/oclc/978242120}}</ref> ''Szluha Márton pedig így jegyezte le: ,,Kékben, zöld dombon kardot tartó, könyöklő páncélos kar könyökhajlatából arany tulipán nő ki. Sisakdísz: pajzslak. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst."''<ref>{{CitLib|aut=Szluha, Márton|tit=Felvidéki nemes családok. Köt. 2 Sáros, Turóc vármegye nemes családjai|ann=2008|isbn=9639204463|url=https://www.worldcat.org/oclc/551242696}}</ref> Mind a Kempelen- és a Szluha-féle címerleírás téves az arany tulipánt illetően, mert a nemeslevél egyértelműen fehér színűnek határozza meg.
Egy heraldikai csoportban megállapították, hogy a címeren szereplő könyöklő férfi kar a kezében nem kardot, hanem egy hegyestőrt tart
== Jegyzetek ==
| |||