„Mátyásföld” változatai közötti eltérés

 

=== Mátyásföldi repülőtér és a MÁG ===

A Rákosi rétek{{jegyzet|megj=A '''Rákosi rétek''' a [[Rákos-patak]] mentén a [[rákoskeresztúr]]i határtól a Keresztúri út vonala a [[Kerepesi út]]ig, onnan tovább a Kerepesi út, a Hajcsár út, a MÁV-aluljárótól kezdve pedig a [[Róbert Károly körút]] vonala által határolt terület.<ref>Nagy Lajos: [https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_BPTM_TBM_12/?query=%22A%20r%C3%A9tek%22&pg=163&layout=s Mezőgazdaság Pesten a XVIII. században] (162. o.), Tanulmányok Budapest Múltjából 12. (1957)</ref> A '''Rákosmező - aviatikai telep''' vagy '''''"Hangárváros"''''' a katonai lovassági gyakorló tér területén az 1910-es nemzetközi repülőversenyre kialakított hangárokból és felszállópályából álló tér volt, ami az aviatikusok állandó gyakorlóhelyéül szolgált a Fehér út és a Terebesi út találkozásánál.<ref>[http://www.kobanya.hu/docs/kobanya/hu/news/172082.pdf Bp. X. kerület a Gyakorló utcai lakótelep komplex regenerációja] (194. old.), kobanya.hu, 2010.</ref> Az 1920-as évekig üzemelt, fénykorában 16 hangár állt ott és alakult egy pilótaiskola is.<ref>[https://mult-kor.hu/cikk.php?id=12179&pIdx=2 Ferihegy régóta a régió első számú reptere lehetne / Rákosmező], mult-kor.hu - 2006. február 3.</ref>|group=m}} után Mátyásföld is az amatőr magyar aviatika bölcsője volt az 1910-es évek második felében. E két hely, a repülőgéptervezők, -építők és reptetők emlékét a környező utcák nevei ([[Zsélyi Aladár]], [[Prodam Guido]], vagy Pilóta utca), a [[Mátyásföld, repülőtér megállóhely|repülőtér HÉV megállóhely]] és emlékmű is őrzi.<ref name=Druzsin2017/> A bár a gyár és a repülőtér területe – Mátyásföld 1933-as önállósodását követően is – egészen 1950-ig Cinkota közigazgatásához tartozott, mégis mindenhol mátyásföldiként említik.<ref name=LAMft2012/>

 

 

 

Az [[első világháború]]t lezáró [[trianoni békeszerződés]] azonban előírta a magyar repülőgépipar és repülőterek megsemmisítését is. Ennek során a MÁG-ban fellelhető teljes „repülőanyagot” megsemmisítették, de maga a repülőtér a hat megkímélt, állandó épületű repülőtér közé számított, melyeket a későbbi légiforgalom érdekében megkíméltek a lerombolástól, mivel a szerződés végrehajtásának időpontjában már az [[Antant]] hatalmak kezdeményezték a Mátyásföldet érintő, nemzetközi légi forgalmuk megnyitását. 1918–1937 között a mátyásföldi volt Budapest nemzetközi forgalmat is bonyolító légikikötője. A Magyar Általános Gépgyárból a 2010-es években is eredeti állapotukban fellelhetők még a gyár főépülete – ami reptérre néző oldalán található egy ''[[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]]-erkély''nek nevezett épületrész, mely mögött a kormányzóhelyettes szolgálati lakása rejtőzött –, a 39 méter magas dísztornya és a szerelőcsarnokok egy része. E közben, 1920-tól a gépgyár átállt a kisgépek és autómobilok gyártására, bár a háborús konjunktúra elmúltával megharcolt a fennmaradásért, a [[nagy gazdasági világválság]] azonban 1929-ben térdre kényszerítette és megindult a felszámolása, ami egészen 1941-ig tartott. Ezzel egyuttal befejeződött a személyautó-gyártás is Magyarországon. A társaság mátyásföldi gyári telkeit és épületeit 1940-ben hosszas tárgyalások után a királyi kincstár vásárolta meg {{szám|1050000|pengőért}}.<ref name=HH19920919/><ref name=Druzsin2017/><ref name=Legat2017/><ref>Bálint Sándor: [https://library.hungaricana.hu/en/view/ORSZ_KOZL_Evkonyv_1976_1978/?pg=386&layout=s A Phőnix és MÁG gépkocsik gyártásának története], II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 - 1979.</ref>

 

 

[[Fájl:Detail of Mátyásföld airport August 2016.jpg|bélyegkép|A mátyásföldi reptér 2016-ban]]