„Zdeněk Burian” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
45. sor:
Zdenêk Burian 386 olajfestményt, 128 pasztell-, tempera-, és gouache-művet, valamint legalább 350 tinta- és ceruzarajzot átölelő paleoművészeti pályája több szakaszra osztható.<ref name=PT116-9 /> Augustával való közös munkája a kutató haláláig tartott, ezt követően főleg Zdeněk Špinar és többek között Vratislav Mazák, Josef Vágner és Josef Beneš voltak munkatársai. A tudomány akkori színvonalát tekintve pontos és nagyszerű rekonstrukciókat festett számtalan prehisztorikus életformáról a Föld minden részéről, a legkorábbi [[gerinctelenek]]től egészen a [[halak]], [[kétéltűek]], [[hüllők]], [[emlősök]] és [[madarak]] rendjéig, mint ahogy a korabeli tájak panorámájáról is, ahol ezek az állatok éltek. Bár nyugaton a dinoszauruszos képei a leghíresebbek, összességében kevés dinoszauruszt, mindössze 45 [[Nemzetség (rendszertan)|nemzetséget]] festett.<ref name=PT116-42 />
Mivel Csehszlovákia nem rendelkezett olyan kövületgyűjteményekkel, mint az Egyesült Államok, Burian sokszor fényképek, vázlatok vagy külföldi alkotók munkái alapján festett, úgymint az [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[Charles R. Knight]] ''([[Diplodocus]])'',
|url=http://tetzoo.com/blog/2019/5/10/the-fate-of-burians-styracosaurus?fbclid=IwAR0xd-AOwbnl9Nnn6wSlSvkwl5MpdpRL9-9gtin1YZdfSNREH30Gw7cAygw|first=|last=|publisher=Tetrapod Zoology|language=angol |date=May 10, 2019|accessdate=October 21, 2020}}</ref>, az [[Oroszország|orosz]] [[Konsztantyin Konsztantyinovics Fljorov]] ''([[Paraceratherium]])'' vagy a [[Dánia|dán]] [[Gerhard Heilmann]] ''([[Hesperornis]])''.<ref name=PT116-43 /> Burian munkái azonban kevésbé voltak stilizáltak, mint például Charles R. Knight művei, és meggyőzőbbek voltak alanyuk és a táj iránti tiszteletükben. Korábbi paleofestők gyakran spekulatív munkákat adtak ki kezeik közül, ami a [[19. század]]i véleményt tükrözte. A nagy testű [[dinoszauruszok]]at tespedt állatokként, hatalmas, szétterülő végtagú gyíkokként ábrázolták, viszont Burian mozgékony állatoknak festette meg őket, paraszagittális (emlős- vagy madárszerű) végtagmozgással és vaskosabb lábizmokkal. Emiatt számos képe kevésbé hat elavultnak kortársaiéhoz képest. Burian művei más szempontból is modernebbek voltak – az amerikai [[Sauropoda|Sauropodákat]], a ''[[Brontosaurus]]''t (1940), a ''Diplodocus''t (1952-es és 1960-as verziókat) elefántszerűen sétálva a földön ábrázolta, míg több külföldi művész szorosabban ragaszkodott ahhoz az elavult nézethez, hogy ezek a lények a vízben éltek. Festményei közül egyedül eredeti, 1941-es, ''[[Giraffatitan]]''okat (akkori nevükön ''Brachiosaurus brancai''kat) ábrázoló képe helyezte a központi alanyait a vízbe.<ref name=PT116-42 /> A kép tudományosságát emiatt később több kritika érte, így az ''Élet az ember előtt'' című könyv [[1995]]-ös, kibővített változatából kivették és a művész 1979-es ''Brachiosaurus'' képével helyettesítették azt.<ref name=PT117-13>''Prehistoric Times'' #117, 13. o</ref> Burian Augusta-időszakát John Richard Lavas, az [[Auckland (település)|Aucklandi]] Egyetem őslénykutatója a paleoművészet aranykorának nevezi. Ekkor születtek leghíresebb és széles körben legjobbnak tartott művei.<ref name=PT116-9 /><ref name=PT117-13 /><ref name=Lescaze176>Lescaze, 176. o</ref> Habár Burian saját állítása szerint nem követett egy művészeti irányzatot sem,<ref name=PT117-37 /> festészete a romantika és [[neoklasszicizmus]] stílusára emlékeztet, de alanyait a [[fotórealizmus]]hoz hasonló módon ábrázolta.<ref name=PT116-10 /><ref name=PT116-11 /> Rostja Walica, Burian műveinek szakértője '41-es ''Brachiosaurus''os képét például „hiper-romantikus”-nak nevezi.<ref name=PT116-11 /> Különféle hatásokat ért el a fekete-fehér gouache elmosásával,<ref name=PT116-11 /> hüllőinek olykor ecsete kemény nyelével vagy a vászon egyenetlenségeinek meghagyásával adott bőrmintát.<ref name=Lescaze165 /><ref name=Lescaze176>Lescaze, 176. o</ref> Augusta pedagógus és a tudomány népszerűsítője volt, és az általa előadott történetek inspirálták Burian munkáit, de a festőnek nagy fokú művészi szabadsága is volt, így számos drámainak ható kompozícióval élt, melyhez regényillusztrátori tapasztalatát is felhasználta.<ref name=PT117-9 /><ref name=PT117-36 /> Állatait jól kivehetően ábrázolta, de bizonyos testi jegyeiket néha szándékosan homályosan festette, amennyiben ezekről nem állt rendelkezésére elég tudományos bizonyíték. Spekulációba csak ritkán bocsátkozott: ilyenek a pusztán [[Tudományos módszer#Hipotézis|hipotetikus]] tollas állatot, a „''Proavis''”-t, a csak [[Nyomfosszília|lábnyomairól]] ismert ''[[Chirotherium]]''ot és a csak koponyája alapján ismert ''[[Andrewsarchus mongoliensis|Andrewsarchus]]''t bemutató festményei.<ref name=PT117-36>''Prehistoric Times'' #117, 36. o</ref>
| |||