„Mezőtúr” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
közút helyett mellékút, korábbi megállapodás szerint |
Hozzáadott érték - a mezőtúri zsidóság rövid összefoglalója Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
58. sor:
A [[19. század]]ban meginduló [[Tőke (közgazdaságtan)|tőkés]] fejlődésnek nem sok hasznát látta Mezőtúr. A [[ipar|gyáripar]] olcsó termékeivel fokozatosan háttérbe szorította a város [[ipar|kisiparát]]. A [[ipar|nagyipart]] pedig csupán a téglagyár, néhány malom és egy szövőüzem képviselte. A város lakossága 25 000 fő körül stabilizálódott. A [[19. század]] derekán még lényegesen kisebb Szolnok a századfordulóra utoléri, majd elhagyja Mezőtúrt.
A [[Második világháború|II. világháború]] után az új [[Gazdasági rendszer|gazdasági]]-[[társadalom|társadalmi]] viszonyok hosszú [[idő]]n át szintén kedvezőtlenül befolyásolták a város életét. A [[mezőgazdaság]]i [[termelőszövetkezet]]ek megszervezése, majd a [[technika]]i színvonal emelkedése jelentős számú munkaerőt szabadított fel. Ipar hiányában ez a munkaerő elvándorlásra kényszerült. Különösen nagy az elvándorlás az [[1950|'50-es]] [[év]]ek második felében, amikor az évi [[átlag]] megközelítette a [[szám|300-at]]. Javulást csak az [[1970-es évek]] hoztak, amikor is a múlt kisipari [[hagyomány]]aira támaszkodó szövetkezeti ipar mellett több középüzem települt a városba.
'''A mezőtúri zsidóság'''
A kiváltságos területen kívül eső, főúri birtokhoz tartozó mezővárosban már a 19. század első felében is éltek zsidók, klasszicista stílusú zsinagógájuk (Damjanich utca) 1835- ből való. 1850- ben itt élt a vármegye második legnagyobb zsidó közössége, 348 fővel. 1890- ben még 902 izraelita vallású lakost írtak össze a városban (3,8 százalék), ez a létszám a harmincas évek végére a felére esett vissza.
Szathmáry Imre polgármester javaslatára Alexander alispán eredetileg a város belterületén, a Rigó utcában és környékén jelölte ki a gettót az 1944 áprilisában 360 lelket számláló helyi zsidóság részére. A tervet azonban a helyi lakosság erőteljes tiltakozása nyomán megváltoztatta, így a zsidóságot a délnyugati újvárosban, a Márer- féle téglagyár ipartelepéhez – Balassa utca és Földvári út – tartozó gazdasági épületekben, tisztviselő- és munkáslakásokban, három különálló tömbben helyezték el. A zsidó tanács – tagjai között Vass Sándor malomtulajdonos és Schulcz Fülöp rabbi – egészségügyi okokra hivatkozva hiába kérvényezte a döntés megváltoztatását.
A gettó számára május 23- án szigorú rendszabályokat léptetett életbe vitéz Mihályi Endre, a rendőrkapitányság vezetője. A helyieket június 17–8- a körül vasúton vitték a szolnoki gyűjtőtáborba. A zsidóüldözés áldozatainak száma 220-240 főre becsülhető, köztük volt a rabbi is. 1949- ben a városnak még 127 izraelita lakosa volt.<ref>{{Cite web |title=Mezőtúr - |url=http://archives.milev.hu/index.php/mezotur;isad |work=archives.milev.hu |accessdate=2020-10-25}}</ref>
==Közélete==
| |||