„Sri Aurobindo” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a →Kalkutta: 1 link korr. |
||
52. sor:
Bengália felosztását követő zavargás alkalmat nem biztosított az Indiai Nemzeti Kongresszus által addig képviselt mérsékelt reformistánál haladóbb és közvetlenebb politikai mozgalom számára, hogy a nyilvánosság elé lépjen. Ebből a célból érkezett 1906-ban Aurobindo Bengáliába, és csatlakozott az Új Párthoz, ahhoz a kis létszámú és még nem nagy befolyású, haladó csoporthoz, amely nemrég alakult a Kongresszuson belül. Ennek a pártnak a politikai nézete az együtt-nem-működés elég homályos szentírása volt; tevékenységében még nem ment tovább néhány eredménytelen összecsapásnál a Mérsékeltek vezetőivel az éves Kongresszus gyűlésén. Aurobindo meggyőzte az Új Párt bengáli vezetőit, hogy egy Egész-India pártként lépjenek fel nyilvánosan, világos és érdeklődésre számot tartó programmal, indítványozzák a népszerű Maratha vezető, [[Bal Gangadhar Tilak]]ot az élére, és hogy intézzenek támadást az akkoriban túlsúlyban lévő, gyakorlott politikusokból álló Mérsékeltek (Reformista vagy Liberális) oligarchája ellen, és szerezzék meg tőlük a Kongresszust és az országot. Ez volt az eredete a Mérsékeltek és a Nemzetiek (akiket az ellenfeleik Szélsőségeknek hívtak) küzdelmének, ami két év alatt teljesen megváltoztatta az indiai politika arculatát.
Az újonnan alakult Nemzeti párt céljaként a Szvaradzsot (függetlenséget) határozta meg, szemben a Mérsékeltek gyarmati önkormányzatának távoli reményével, amelynek megvalósulását egy vagy két évszázad távlatában képzelték lassú előrehaladással vagy reformmal; a Nemzetiek a függetlenség végrehajtása eszközeként egy olyan programot tűztek ki célul, amely, bár részleteiben nem, de szellemében hasonlított a néhány évvel később megjelent [[Sinn
Aurobindo ellen 1907-ben zendülés miatt vádat emeltek, majd felmentették. Ez az esemény és más vezetők bebörtönzése arra kényszerítette az eddigi szervezőt és írót, hogy Bengáliában a párt elismert vezetőjeként lépjen előtérbe, és hogy első alkalommal szónokként jelenjen meg az emelvényen. Ő elnökölt 1907-ben Suratban a Nemzetiek gyűlésén is, ahol a Mérsékeltek és Nemzetiek összecsapásában a Kongresszus részekre szakadt.<ref>[http://www.hindu.com/mag/2007/12/30/stories/2007123050120400.htm "The great ideological split"] The Hindu]</ref>
|