„A tökéletes trükk” változatai közötti eltérés

 

A film történetvezetése három részre osztható, ami a trükk három lépésére emlékeztet. Először ott van az előkészület, avagy az „ígéret”, amikor a [[bűvész]] valami olyat mutat a közönségnek, ami átlagosnak tűnik, de minden bizonnyal nem az, s így félrevezeti őket. Ezt követi a mutatvány, másképpen a „fordulat”, ami során a bűvész az átlagost különlegessé teszi. Végül következik a „jutalom”, aminek keretében az illúzió hatása megnyilvánul. Akadnak ''„meglepetések és fordulatok, amiktől életek függnek, s valami olyan megdöbbentőt látsz, amit még soha azelőtt.”''

 

Alfred Borden bíróság előtt áll [[London]]ban a 20. század fordulójának idején Robert Angier meggyilkolásáért. Mivel ő az egyetlen szemtanúja Angier halálának, bűnösségére a körülmények szolgálnak bizonyítékként. A kivégzésre várva Borden olvasni kezdi Angier naplóját. A napló kezdetén Angier Borden naplója korai éveinek olvasásáról ír.

 

Cutter követi Angiert az elhagyott épületbe, ahol kérdőre vonja. Miután tudomást szerez a halott Angier-másolatokról, undorral hagyja el a helyet. Angiert lövés éri a sötétből, ahonnét Borden lép elő, s felfedi egykori barátja előtt, hogy ő és Fallon ikrek voltak, akik ketten éltek egy életet. Egyikük Sarah-t, másikuk Oliviát szerette. Az eredeti trükkre is ez a magyarázat. Olyannyira elkötelezettek voltak az illúzió mellett, hogy másikuk is vállalta két ujjának elvesztését a tökéletes hasonlóságért. Angier, akit súlyosan megsebesített a golyó, elárulja, hogy minden alkalommal, mikor eltűnt szem elől a trükk előadása közben, egy lezárt tartályba esett és megfulladt. A gépezet megalkotta másolatát, akit a balkonra teleportált, s aki fogadta a tapsot. Angier elmondja, szenvedett a nagyszerűségért, s olyan bölcsességről tesz tanúbizonyságot, melyről Borden nem gondolta volna, hogy Angier valaha is elsajátítja a titkai ellopásával. Angier első kísérlete a géppel másolatának megöléséhez vezetett, s ezen árat minden egyes alkalommal meg kellett fizetnie a sikerért, ha előadta a számot. Angier holtan csuklik össze, az épületben tűz üt ki. Borden Cutterhez megy, ahol már várja őt kislánya.

 

== Témák ==

A Borden és Angier közti vetélkedés uralja a filmet. Megszállottság, titkolózás és áldozat hajtja a küzdelmet, melyekből mindkét bűvész kiveszi a részét a jobbnak bizonyulásért folytatott halálos párharc folyamán, tragikus eredményeket szülve. Az, hogy testvére létezésének titkát fenntartsa, Bordennek felesége bizonytalanságához, majd öngyilkosságához vezet. Hasonlóképpen, Angier elhivatottsága Borden legyőzésében Olivia szerelmébe és Cutter barátságába kerül. Küzdelmük az osztályharcon keresztül is kifejeződik: Borden mint „A Professzor” egy munkásosztálybeli bűvész, aki bemocskolja a kezét, szemben Angierrel, „A Nagy Danton”-nal, egy elsőosztályú showmannel, akit [[akcentus]]a amerikai fellépésűvé tesz. Matt Brunson filmkritikus a kettősség bonyolult témáját figyelte meg Angieren és Bordenen keresztül, amit a film nem csupán a jó és a rossz szereplők harcának egyszerű megfogalmazásával intéz el.

 

 

Manugian számára a központi téma a „megszállottság”, de meglátása szerint szintén megjegyzendő mellékes téma az „átverés természete” és a „tudomány mint varázslat”. Manugian kritizálta a Nolan-fivéreket, amiért megpróbáltak „túl sok témát beletuszkolni a történetbe”.

== Produkció ==

Valerie Dean [[producer]] hívta fel Christopher Nolan figyelmét Priest könyvére, a produkciót pedig Aaron Ryder karolta fel a Newmarket Filmstől. A forgatókönyv megírása hosszú együttműködés volt a Nolan-testvérek között, megszakításokkal hat éven át tartott.

Noha a film tematikailag hűséges a regényhez, számos, a cselekménnyel kapcsolatos és szerkezeti változtatást vittek végbe, ezek közül a legjelentősebb azon mellékszál törlése, melyben helyet kapott a [[spiritualizmus]], illetve a könyv modern korba helyezett kerettörténetének leváltása Borden akasztásra várakozásával.

 

 

A [[Radiohead]] frontembere, Thom Yorke ''"Analyse"'' című száma szól a végefőcím alatt.