„Tolcsvay László” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
4 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1 |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
20. sor:
}}
'''Tolcsvay László''', született ''Tolcsvay Nagy László'' ([[Budapest]], [[1950]]. [[június 24.]] –) [[Erkel Ferenc-díj]]as
==Élete==
[[Fájl:Péreli Zsuzsa és Tolcsvay László.jpg|200px|bélyegkép|balra|Feleségével, [[Péreli Zsuzsa|Péreli Zsuzsával]] ([[Stekovics Gáspár]] felvétele)]]
Tolcsvay László 1950-ben született Budapesten. A jelenleg elsősorban rockopera és musicalszerzőként jegyzett Tolcsvay László a hatvanas évek beatgenerációjának egyik kimagasló egyénisége. Klasszikus zenei tanulmányai mellett beatzenekarokban játszott, tizenhat évesen már dalokat komponált. A [[Tolcsvay-trió|Tolcsvay Trio]] alapító tagja. 1968-ban vált ismertté, amikor megnyerték a [[Ki mit tud?|Ki mit tud]]-ot. Együttesük elsőként ötvözte a rock-muzsika elemeit a magyar népzenével, új utat nyitva ezzel a hazai rockzenének. 1973-ban komponálta [[Petőfi Sándor]] versére az azóta legendássá vált [[Nemzeti dal]]t, amely korosztályának himnuszává vált. 1973-tól a [[Fonográf (együttes)|Fonográf]] együttes tagja és zeneszerzője, több mint tíz lemezt készítettek együtt. A 70-es években Kelet-Európa egyik legnépszerűbb zenekarává váltak. Szerepeltek [[Hollandia]], [[Belgium]] és [[Németország]] színpadain és
A zenekaroknak írt dalai mellett (Első villamos, Jöjj kedvesem), a mai napig írja [[Koncz Zsuzsa (előadóművész)|Koncz Zsuzsa]] és [[Halász Judit (színművész)|Halász Judit]] dalait is. Közel száz, ma már legendás [[nagylemez]] őrzi munkáját.
1987-ben komponálta a Magyar Mise című monumentális művét, amelyben ötvöződnek a népi, a klasszikus és a rockzenei hagyományok. A Magyar Mise formájában is jelképes: együtt énekelnek benne a rockvilág nagy egyéniségei operaénekesekkel, modern ütőegyüttes játszik együtt népzenészekkel, beatzenészekkel és egy száztagú kórussal.
Színpadi művei közül a legjelentősebbek például a Doctor Herz
1999. szilveszter éjjelén mutatta be a Madách Színház [[Beszterce ostroma (regény)|Beszterce ostroma]] című daljátékát, a darab librettóját ezúttal is Müller Péter és Müller Péter Sziámi írták.
1992-ben Testamentom címmel oratóriumot komponált [[Bella István]] verseire, amely a doni magyar tragédia szimfonikus zenekarra és férfikarra írt feldolgozása.
1994-ben a [[Győri Balett
2003-ban komponálta a Rákóczi Fantáziát, amelyet a [[Párizsi Magyar Intézet]]ben mutattak be. A mű 2004-ben a [[Római Magyar Akadémia|Római Magyar Akadémián]], 2005-ben pedig Kassán és Brüsszelben is hallható volt.
50. sor:
* Tolcsvay László-[[Fazekas Mihály]]-[[Bródy János]]: Lúdas Matyi (1984, Magyar Színkör-MHV, Hungaroton SLPM 13983)
*[https://web.archive.org/web/20090711095826/http://www.inventor.hu/genius5/hu/verse.pdf Magyar Mise rock oratórium - Ungarische Messe, 1987]
* Tolcsvay
* Tolcsvay László – Müller Péter – Bródy János: Doctor Herz (Jan Herz) – Madách Színház (1988, Madách Színház-Hungaroton, Hungaroton SLPX 14096-97)
* Tolcsvay László: Bábel (1994, Hungaroton-Gong HCD 33760) - Győri Balett
* Tolcsvay
* Tolcsvay
*
* Tolcsvay
* Tolcsvay László: A hetedik fénysugár
==Kislemezek==
|