„Álomfejtés” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Alvás kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Új oldal, tartalma: „Az álomfejtés a jövendölés egyik formája, amely az álmok segítségével hivatott megjósolni a jövőt. Az elméletet a tudósok és a szkeptikusok is…” |
||
13. sor:
==== Mezopotámia ====
Az első ismert írásos emléket, amelyben említést tesznek az álmok megfejtéséről, az ókori sumerek hagyták ránk i.e. 3100-ban. A [[Mezopotámia|mezopotámiai]] történelemben mindig is hatalmas szerepet kapott az álmok segítségével történő jóslás, a királyok is nagy figyelmet szenteltek rájuk. A [[Gilgames-eposz]]<nowiki/>ban többször is szó esik az álmok profetikus erejéről.
== Pszichológiai megközelítés ==
=== Sigmund Freud ===
A pszichoanalízis számára az álomfejtés egy hathatós eszköz a tudatalatti felfedezésében. [[Sigmund Freud|Freud]] ''[[Álomfejtés (könyv)|Álomfejtés]]'' (1899) című könyvében fejti ki, hogy minden álomtartalom motivációja a vágyteljesítés, és általánosságban az álom az azt megelőző nap folyamán megélt eseményekből építkezik. Kicsi gyerekeknél, állítja Freud, ez különösen jól megfigyelhető, hiszen elég egyértelműen álmodnak a vágyak beteljesüléséről, melyeket az álom napján bennük felkeltettek. A felnőttek esete összetettebb, mert álmaik torzításnak vannak kitéve: az álom "manifeszt tartalma" egy erősen álcázott származtatása a "látens álom-gondolatoknak", melyeket tartalmaz a tudatalatti. E torzulás és álcázás következtében minden álom valódi értelme rejtett, az álmodó nem képesebb felismerni álma valódi értelmét, mint a hisztériában szenvedő, aki nem érti neurotikus tünetei jelentőségét.
Freud megfogalmazásában a látens álom-gondolat "a cenzor" (későbbi terminológiában "szuper-egó") intra-pszichés erejének van kitéve, mellyel az ébrenlét során az elnyomott vágyak tudatalattiból a tudatba való feltörését teljesen megakadályozza; a mélyalvás során ezek ugyan felrémlenek, de a védelem még mindig elég erős ahhoz, hogy egy álcázó lepel elfedje valódi természetüket. Nézetei szerint az álom ''kompromisszum'', amely biztosítja, hogy az alvásfolyamat nem szakad meg: "az elnyomott vágyak álcázott beteljesüléseként" a vágyakat beteljesültként jeleníti meg, hogy azok ne zavarják és ébresszék fel az álmodót. Ezért felsorolásba szedte a torzító műveleteket, melyek az álmot átformálják, és melyek miatt az álom manifesztjén keresztül a látens tartalomig eljutni - ami különben, a nagy különbségek miatt, igen problémás lenne - a legegyszerűbb, ha ezeket a torzulásokat megfordítjuk, hogy meg tudjuk közelíteni a látens gondolatot.
E műveletek között szerepelt:
* Sűrítés - egyetlen álom-objektum több asszociációt és gondolatot reprezentál.
* Eltolás - az álom-objektum lelki jelentősége elválik a valódi tárgytól vagy tartalomtól, és egy teljesen másikhoz kapcsolódik, amely nem kelti fel a cenzor gyanúját.
* Vizualizáció - a gondolat vizuális kép alakját ölti.
* Szimbolizmus - egy szimbólum helyettesít egy cselekvést, személyt vagy ideát.
Ezekhez még kapcsolódik a "másodlagos kidolgozás", azaz az eredménye az álmodó természetes törekvésének, hogy narratív értelmet adjon a manifeszt tartalom különböző elemeinek.
Freud szerint a szorongásos álmok és [[Rémálom|rémálmok]] az álommunka kudarcának az eredményei. Nem a vágyteljesítés elméletének mondanak ellent, hanem ezek az egó reakciói a túl erős, vagy nem elég hatékonyan álcázott vágyakra. A traumatikus álmok (amely során az álomban egyszerűen megismétlődik a traumatikus élmény) később már elismerten kivételnek számítottak ezalól.
=== Carl Jung ===
Habár nem vetette el teljesen Freud álomfejtési modelljét, [[Carl Gustav Jung|Jung]] az álmokat, mint az elnyomott vágyak reprezentációit, korlátozott érvényességűnek találta. Meggyőződése volt, hogy az álomfejtés hatásköre sokkal szélesebb, hiszen egyaránt a személyes és a [[kollektív tudatalatti]] gazdagságát és komplexitását tükrözi. Jung szerint a psziché önszabályozó organizmus, melyek tudatos attitűdjei annak ellentétjeivel egészülnek ki az álomban. Tehát az álom szerepe az embert a teljesség felé vezetni egy belső párbeszéden keresztül.
Az álomban archetípusok jelenhetnek meg, mint az "animus", az "anima", az árny és mások, melyek álombeli szimbólumokként vagy személyekként testesülnek meg, mint öregember, fiatal hajadon, vagy akár óriáspók. Ezek mindegyike egy tudatalatti attitűdöt reprezentál, melyek a tudatos elme számára többnyire rejtettek. Habár szerves részei az álmodó pszichéjének, ezek a manifesztációk többnyire autonómok és az álmodó őket külső, önálló személyiségekként fogja fel. Az archetípusok megismerése ezen szimbolikus személyeken keresztül fejleszti az álmodó tudatosságát a tudatalatti attitűdökkel kapcsolatban, így foglalva egybe a látszólag különálló részeit a pszichének, ezzel hozzásegítve az álmodót a holisztikus önmegértéshez.{{Építés alatt}}
[[Kategória:Alvás]]
| |||