„Antidiuretikus hormon” változatai közötti eltérés

Az '''antidiuretikus hormon''' (ADH) elsődleges feladata [[Az emberi szervezet vízmérlege|a szervezet vízmérleg]]-egyensúlyának fenntartása, a [[A szervezet folyadékterei|víztartalom]] megőrzése. A [[kiszáradás]] elleni védelmet biztosító antidiuretikus [[hormon]]hatás a [[vese]] gyűjtőcsatornáiban jön létre. Az ADH fokozza a csatornák falában a [[Konyhasó|só]] (NaCl) reabszorpcióját, illetve növeli a víz visszaáramlását az elővizeletből a keringésbe, aminek természetes velejárója a [[vizelet]] mennyiségének csökkenése.<ref>Sherwood L.: Human physiology from cells to systems. Brooks/Cole Thomson Learning, Australia • Canada • Mexico • Singapore • Spain • United Kingdom • United States, 2001. 4. kiadás, 512. oldal. {{ISBN|0-534-56826-2}}</ref><ref name="BALINT">Bálint P.: ''Orvosi élettan'', Budapest, Medicina, 1972, 511. oldal.</ref> Az ADH ugyancsak rendelkezik egy igen erős érösszehúzó hatással is rendelkezik. A hormon a központi idegrendszerben neuromodulátor vagy [[Ingerületátvivő anyagok|ingerületátvivő]] szerepet tölthet be, továbbá elősegíti a [[szocializáció]]t és segíti a tanulás folyamatát is.<ref name="GY">Gyires K., Fürst Zs.: ''A farmakológia alapjai'', Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 290–293. oldal, {{ISBN|978 963 226 324 3}}</ref> A [[Peptid|polipeptid]] szerkezetű ADH bioszintézisének<ref group="m">A bioszintézis legtöbbször bonyolult vagy összetett felépítésű biomolekulák élő sejtben történő előállítását jelenti, mely folyamat rendszerint eltér a kémiában kidolgozott szintézistől. A bioszintézishez szükséges kémiai energiát a sejt lebontó folyamataiból származó kémiai energia biztosítja. A bioszintézis irányát és sebességét úgynevezett biokatalizátorok ([[enzim]]ek) határozzák meg.</ref> és felszabadulásának elsődleges helye a [[Agyalapi mirigy|hipofízis]] hátsó lebenye, de kisebb mennyiségben a [[központi idegrendszer]]en kívül is termelődik.<ref name="BR">Brunton, L.L.: ''Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics''. New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadás, 771-773. oldal, {{ISBN|0-07-142280-3}}</ref>

[[Fájl:Vasopressin labeled.png|300px|bélyegkép|Az ADH (vazopresszin, AVP) szerkezeti képlete. A felépítő kilenc aminosav nevének rövidítése kékkel jelölve.]]

[[Fájl:Arginine vasopressin3d.png|300px|bélyegkép|Az ADH molekula kallotta-modellje[[kalottamodell]]je]]