„Antidiuretikus hormon” változatai közötti eltérés

Amikor a szervezet kevés vízhez jut vagy [[izzadás|verejtékezés]] következtében sok vizet veszít, a [[vérplazma]] [[elektrolit]]<nowiki/>koncentrációja ([[nátrium]]-, [[Klór|klorklorid]]id-, illetve [[kálium]]<nowiki/>ionok) növekszik. A vérplazma emelkedett sókoncentrációját a [[hipotalamusz]] ozmoreceptorai érzékelik, és serkentik az ADH termelő sejtekben a hormon szintézisét, majd annak felszabadulását és véráramba kerülését az agyalapi mirigyből.<ref>Erdey-Grúz Tibor: ''Természettudományi lexikon''. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967. 6. kötet, 688. oldal.</ref>

A keringéssel az ADH a vese gyűjtőcsatornáihoz jut, és a csatorna falát alkotó sejtek membránjában található ADH-[[Receptor (biokémia)|receptor]]okhoz kötődik. Ezt követően egy bonyolult [[biokémia]]i mechanizmus révén a víz reabszorbciója a tubulusokból jelentősen megnő, és a víz visszajut a véráramba. A hormon molekuláris hatásmechanizmusa rendkívül összetett. A könnyű megértést szolgálva, a mechanizmust leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy az ADH a vesében azoknak az [[akvaporin]] vízcsatornáknak a számát növeli vagy csökkenti, amelyek a víz visszaszívásáért felelősek.<ref>Fonyó A.: ''Az orvosi élettan tankönyve'', Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 7. kiadás, 2014. 49–50. oldal. {{ISBN|978-963-226-504-9}}</ref>

A vese működése alapvetően két meghatározó lépésből áll. A vese gomerulusai a vérplazma fehérjementes „szűrletét” a tubulusok kapillárisaiba juttatjajuttatják, amely kapillárisok mind nagyobb és így vastagabb vizeletgyűjtő rendszerbe szállítják az elővizeletet. A tubulusokba jutott filtrátum napi átlagban meghaladhatja a 180 litert, ezért ennek a folyadéknak túlnyomó részét a tubulusok visszajuttatják a keringésbe. A maradék – naponta átlagosan 1,5 liter – szűrlet távozik vizelet formájában. Az ADH ennek az 1% körüli vízmennyiségnek a távozását is képes megakadályozni, ha a szervezet kiszáradásának veszélye fennáll. Vagyis az, hogy mennyi víz szívódjon vissza és mennyi víz távozzon a vizelettel, azt a szervezetünk az ADH segítségével képes szabályozni. Tehát a szervezet intenzív vízvisszatartása az antidiuretikus hormon vesére gyakorolt hatásának egyenes következménye.<ref>Frenkl Róbert: ''Sportélettan''. Sport, Budapest, 1983. 118–119. oldal. {{ISBN|963 253 029 2}}</ref>