„Antidiuretikus hormon” változatai közötti eltérés

Sokáig tartotta magát az a tudományos nézet, miszerint az ADH termelődésének kizárólagos helye a [[hipotalamusz]]ban van. Habár a hormon döntő többségét szintetizáló sejtek valóban a hipotalamusz elülső részében helyezkednek el, a legújabb vizsgálatok kimutatták, hogy a központi idegrendszeren kívül is termelődhet ADH a [[szív]]izomban, illetve a [[mellékvese|mellékvesében]].<ref>H. Hupf, D. Grimm, G. A. Riegger, H. Schunkert: ''Evidence for a Vasopressin System in the Rat Heart.'' Circulation Research, 1999. 84: 365-370.</ref><ref>Guillon G, Grazzini E, Andrez M, Breton C, Trueba M, Serradeil-LeGal C, Boccara G, Derick S, Chouinard L, Gallo-Payet N.: ''Vasopressin : a potent autocrine/paracrine regulator of mammal adrenal functions.'' Endocrinology Research, 1998. 24: 703-710.</ref> Ennek pontos szerepe és jelentősége még nem tisztázott a fiziológusok előtt, de az eddigi megfigyelésekből arra lehet következtetni, hogy a szív stresszes állapotának csökkentésében, illetve a mellékvesékben az [[aldoszteron]]-szintézis szabályozásában van szerepe a perifériás ADH termelésnek.<ref name="BR" /> Az új kutatási eredményektől függetlenül az ADH termelődésének elsődleges helyének továbbra is a hipotalamikus magvakat, vagyis a ''nucleus supraopticust'' és a ''nucleus paraventricularist'' tartják.

 

 

Az ADH szintézise az [[idegsejt]]ek sejttestében (perikarionjában) történik, ahol először egy nagy molekulatömegű, fiziológiailag inaktív, ún. ''preprohormon'' képződik. A 168 aminosavból felépült preprohormon magában hordozza a 9 aminosav hosszúságú ADH szekvenciát is. A bioszintézis következő lépésében a ''preprohormonról'' lehasad egy peptidszakasz, és létrejön a 145 aminosavat tartalmazó, még mindig inaktív ''prohormon'', amely a sejttest granulumjaiban tárolódik, majd axonális transzporttal<ref group="m">Axonális transzport: az idegsejtben szintetizálódó makromolekuláknak és sejtorganellumoknak a szinapszishoz, tehát az idegrost végéhez való eljuttatására specializálódott, sejten belüli transzport folyamat.</ref> vándorol az [[Axon (szövettan)|axon]] teljes hosszában az idegsejt végződésébe, amelyek az agyalapi mirigy hátsó lebenyében (''neurohipofízis'') lévő kapillárisok körül végződnek.<ref>Sherwood L.: ''Human physiology from cells to systems''. Brooks/Cole Thomson Learning, Australia • Canada • Mexico • Singapore • Spain • United Kingdom • United States, 2001. 4. kiadás, 651–652. oldal. {{ISBN|0-534-56826-2}}</ref>