„Antidiuretikus hormon” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
67. sor:
==ADH szekréciót és azon keresztül a vizeletképződést befolyásoló anyagok és körülmények==
 
FentiekbőlA fentiekből látható, hogy normál fiziológiás körülmények között alapvetően két meghatározó inger – az ozmoreceptorokból és a baroreceptorokból érkező ingerületek – határozzák meg az ADH szekréciójának mértékét, és ezáltal befolyásolják a vizelet mennyiségét. Ezektől függetlenül számos anyag vagy fiziológiás állapot képes a hormon-szekrécióthormonszekréciót befolyásolni, amit a mindennapi életben a vizelet mennyiségén, a vizeletürítés gyakoriságán vehetünk észre. Vagy sok esetben fel sem figyelünk rá.
 
Az ADH-szekréciót befolyásolni képes anyagok vagy állapotok nagy száma miatt ezek kimerítő, részletes felsorolása és tárgyalása meghaladja a kereteket, ezért a teljesség igénye nélkül csak néhány tipikus példa kerül ismertetésére.
74. sor:
::: - Emocionális hatások, mint trauma, erős [[fájdalom]], [[félelem]], [[pánik]] gátlólag hat a hormon szekréciójára.<ref name="Sherwood">Sherwood L.: ''Human physiology from cells to systems''. Brooks/Cole Thomson Learning, Australia • Canada • Mexico • Singapore • Spain • United Kingdom • United States, 2001. 4. kiadás, 540–541. oldal. {{ISBN|0-534-56826-2}}</ref>
::: - A hányinger vagy [[hányás]] utáni állapot növeli az ADH keringésbe kerülését, melynek valószínű élettani magyarázata az elvesztett folyadék miatt létrejövő [[kiszáradás|dehidratáció]] megelőzése lehet.<ref name="Guyton">Guyton, A. G., Hall J. E.: ''Textbook of medical physiology'', Elsevier Saunders, 2006, 11. kiadás, 360. oldal. {{ISBN|978-0-7216-0240-0}}</ref>
::: - Tartós szájszárazság következtében is kialakulhat [[Reflexív|reflektorikus]] úton gátolt hormon-szekrécióhormonszekréció, illetve ily módon vizeletvisszatartás.<ref name="Sherwood" />
::: - Oxigénhiányos állapot ([[hypoxia]]) gátlólag hat a hormon felszabadulására.<ref name="Guyton" />
::: - Számos, a szervezetben található endogén anyag is képes a szekréció gátlásával vízkonzerváló hatást elérni, mint az [[acetilkolin]], [[dopamin]], [[hisztamin]], [[angiotenzin]] II, egyes neuropeptidek, P-anyag.<ref name="Sherwood" />
::: - A klinikai gyakorlatban használt gyógyszerek között sok olyan is található, amelyeknél mellékhatásként jelentkezik a vízkonzerváló hatás a hormonszekréció gátlásán keresztül. Az idetartozóide tartozó gyógyszerek a triciklikustriciklusos [[antidepresszáns]]ok, a [[morfin]] antagonisták, a daganatos megbetegedésekre használt sejtosztódásgátló [[vinkrisztin]].<ref name="GY" />
 
:* Hormon-szekréciótHormonszekréciót gátló, tehát vizeletnövelő hatás:
::: - Az alkohol – talán a legismertebb diuretikum –, amely az ADH szekréciójának gátlásán keresztül fejti ki a vizelettérfogatot erősen növelő hatását.<ref name="Sherwood" />
::: - Egyes gyógyszerek gátlólag hatnak az ADH szekrécióra, ezzel rontva a szervezet vízkonzerváló képességét. Ide tartoznak a [[barbiturát]]ok, [[neuroleptikum]]ok, a vérnyomáscsökkentőként használt clonidinklonidin, ésvalamint a [[morfin]] kisebb dózisa.<ref name="GY" /><ref name="Guyton" />
::: - A [[nikotin]] szintén rendelkezik ADH-vérszint csökkentő hatással, ami a vízvisszatartást akadályozza, és amely kezdő dohányosoknál jól megfigyelhető.<ref name="Guyton" />