„Vágy” változatai közötti eltérés

6 bájt hozzáadva ,  3 hónappal ezelőtt
a
egyértelműsítés, replaced: Jane EyreJane Eyre AWB
a (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 37.76.75.67 (vita) szerkesztéséről Balint36 szerkesztésére)
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Visszaállítás
a (egyértelműsítés, replaced: Jane EyreJane Eyre AWB)
 
A filozófiában a vágyat az antikvitás óta filozofikus problémaként kezelték. ''[[Állam (dialógus)|Az állam]] című művében'', [[Platón]] úgy érvel, hogy az egyéni vágyakat alá kell rendelni a magasabb ideálnak. [[Arisztotelész]] állítja, hogy a vágy állati kapcsolatokból ered, és az állatokat mozgásra készteti; ugyanakkor beismeri, hogy az érvelés szintén kapcsolatban van a vággyal.
 
Hobbes (1588–1679) alkotta meg a pszichológiai hedonizmus fogalmát, ami azt állítja, hogy "minden emberi cselekedet alapvető indítéka az örömre való vágy [[Baruch Spinoza]] (1632–1677) olyan nézettel rendelkezett ami ellentétben állt Hobbes-éval, mivel ő a "természetes vágyakat összekötő erőnek" látta, amiket nem a személy saját [[Szabadszabad akarat|szabad akarata]]a választ. [[David Hume]] (1711–1776) azt mondta, hogy a vágyak és szenvedélyek nem tudatosak, hanem automatikus testi válaszok, és azzal érvelt, hogy az értelem csak "kigondoló eszköze lehet a [testi] vágy határainak."<ref>Ethics Chapter.</ref>
 
[[Immanuel Kant]] (1724–1804) minden vágyra alapuló cselekedetet hipotetikus imperativuszként nevez, ami azt jelenti, hogy az értelem csak akkor érvényes esetében, ha a kérdéses vágyra irányul.<ref>{{Cite web|url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/159208/desire#tab=active~checked%2Citems~checked&title=desire%20--%20Britannica%20Online%20Encyclopedia|title=desire - behaviour|work=Encyclopedia Britannica}}</ref> Kant kapcsolatot állít a szép és vágyott között is. [[Georg Wilhelm Friedrich Hegel]] azt állította, hogy az "öntudat vágy".
 
=== Irodalom ===
A vágy áll a középpontjában minden romantikus regénynek, ez a fájó sóvárgó érzéstől a megállíthatatlan érzelemzuhatagig terjedhet, ilyen regény a ''[[Bovaryné]], a'' ''[[Szerelem a kolera idején|Szerelem a Kolera idején]]''; az érzéki de ellentmondásos ''[[Lolita (regény)|Lolita]],'' ''[[Jane Eyre (regény)|Jane Eyre]]'' és a ''[[Drakula]]'' is. Brontë's karakterei a Jane Eyre című művében egy belső konfliktust írnak le értelem és érzelem között, mert a "szokások" és a "konvenciók" a romantikus vágyak útjában állnak.<ref>''Desire, Class Position, and Gender in Jane Eyre and Pickwick Papers'' Benjamin Graves '97 (English 73 Brown University, 1996)</ref> [[E. M. Forster|E.M. Forster]] regényeiben a homoerotikus vágy okoz kötődést azonos nemű karakterek között. A közeli férfi barátságokat finom homoerotikus motívumokkal támasztja alá, ami ellentmond a konvencionális, heteroszexuális cselekménynek.<ref>Distant Desire: Homoerotic Codes and the Subversion of the English Novel in E.M. Forster's Fiction (Sexuality and Literature) by Parminder Kaur Bakshi</ref> A gótikus ''[[Drakula|Drakulában]]'', Stoker a vágyat félelemmel vegyíti. Amikor Lucyt elcsábítja Drakula, a temetői érzéseit félelem és boldogság keverékeként írja le.
 
=== Mozi ===
97 229

szerkesztés