„Jeruzsálemi Királyság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a kékít
41. sor:
 
==Története==
Az [[I. keresztes hadjárat]]ot követően Jeruzsálem első királyai, [[I. Balduin jeruzsálemi király|I. Balduin]] ([[1100]]-[[1118]]) és [[II. Balduin jeruzsálemi király|II. Balduin]] ([[1118]]-[[1131]]) a tengerparti városok elfoglalásával és [[Palesztina]] belső és északi területeit védő erődök építésével stabilizálták a királyságot. A későbbi uralkodók felhagyva az addigi politikával déli irányba próbáltak terjeszkedni. Miután a [[II. keresztes hadjárat]] ([[1147]]–[[1149]]) kudarca után a muszlimok fokozatosan megerősítették pozícióikat, [[I. Amalrik jeruzsálemi király|I. Amalrik]] király ([[1163]]-[[1174]]) támadásokat intézett [[Egyiptom]] ellen, de kudarca hozzájárult [[Szaladin egyiptomi szultán|Szaladin]] muszlim vezér ([[1169]]-[[1193]]) felemelkedéséhez.{{refhely|Runciman, 1999.|„Egyiptom varázsa” (II. kötet, 5. könyv, 4. fejezet – 539-564. old.)}}
 
Szaladinnak sikerült az addig megosztott iszlám világot a Szentföld elleni nagy hadjáratra egyesítenie. [[IV. Balduin jeruzsálemi király|IV. Balduin]] ([[1174]]-[[1185]]) halála után a királyság vereséget szenvedett a [[Hattíni csata|hattíni csatában]], majd [[1187]]. [[október 2.|október 2]]-án Szaladin seregei [[Jeruzsálem]]et is elfoglalják. A III. keresztes hadjárat területi nyereségei ellenére a város muszlim kézen maradt. Jeruzsálem eleste után a királyok Akkót tették meg fővárosuknak. A 13. század folyamán az újabb keresztes hadjáratok ellenére a királyság területe fokozatosan felmorzsolódott.