„Gleccser” változatai közötti eltérés

 

== A gleccserek előfordulása és formái ==

A firn, melyet a jeges hó megnevezésen kívül még oromhónak is neveznek, a tulajdonképpeni forrása a gleccsernek. Minél nagyobb tömegű firn képződik, annál nagyobb tömegű lesz a belőle alakuló gleccser. A gleccser képződéséhez főként az kell, hogy a ''firn'' valahol felhalmozódjon. Ha a firn nagy katlanokban, mélyedményekben (kárfülkékben) halmozódik fel, hatalmas gleccsertömegekké alakul, mely messze leér az örökös hó határa alá és nemcsak széles, de nagyon hosszú gleccsert is alkot. Az ilyen, elsőrendű gleccser jege tömött, nagyon szilárd. Ha a firn lapos, meredek hegylejtőkön gyűlik össze és ott alakul jégtömegekké, másodrendű, kisebb, nem messze lenyúló gleccser képződik. Az ilyen, úgynevezett lógógleccser jege lazább szerkezetű.

 

 

Az [[Alpok]]ban mind a két típus létezik. A gleccserek száma az Alpokban körülbelül 2000, ezek közül elsőrendű gleccser mintegy 200. A nagyobb alpesi gleccserek mind hosszabbak egy [[mérföld]]nél. Az Alpokban (különösen a Közép-Alpokban) a gleccserek főtömegei a [[Mont Blanc]], a [[Monte Rosa]], a [[Finsteraarhorn]] és az [[Ötz-völgy]] hegycsoportjai körül alakulnak ki. A gleccserek szélessége változó, a völgyek szélességéhez, szűküléséhez idomul. Számos gleccser az Alpokban több mint 1 km széles. Az a terület, amely hóval, firnnel táplálja a gleccsert, sokszor hatalmas. A nagyobb gleccsereké több mint 5 km², de vannak olyanok, amelyeknek a gyűjtőterülete 40 km². Az Alpokban vagy 350 km² terület van gleccserektől borítva, vagyis eljegesedve. A gleccserek vastagsága becslések szerint mintegy 400-500 méter, mások az átlagos vastagságot 250 méterre becsülik. Európában az Alpokon kívül még a Pireneusokban és Norvégiában vannak gleccserek. A Pireneusok gleccserei az Alpokéhoz képest lényegesen kisebbek, a legnagyobbak a [[Garonne]] völgye és az Ossoue-völgy között vannak. A skandináv gleccserek sem közelítik meg az Alpokéit, a legnagyobb a [[Lodal-gleccser]]. [[Izland]]on, a [[Spitzbergák]]on és [[Észak-Amerika]] sarkvidéki szigetein szintén vannak nagyobb kiterjedésű jégmezők és gleccserek is. [[Grönland]] területének 90%-át egyetlen hatalmas jégtakaró borítja, amelyről több nagyobb völgyi gleccser indul a tenger felé. A legnagyobb közöttük a [[Humboldt-gleccser]], mely ott, ahol a tengert eléri, 100 km széles és több mint 200 méter vastag.