„Kádár Gyula (katonatiszt)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Művei: isbn, 1978
→‎Élete: kékít
21. sor:
 
==Élete==
Apja honvéd ezredes volt.{{refhely|Kádár Gyula|25. o.}} 1912-16-ban a Magyar Királyi Soproni Katonai Főreáliskolában tanult. Ennek elvégzése után két hónapos nyári szabadsága alatt csapatszolgálatra jelentkezett (a katonai iskolások számára szigorúan tiltották az idő előtti jelentkezést frontszolgálatra).{{refhely|Kádár Gyula|50. o.}} Ezután a [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémián]] folytatta tanulmányait. 1918. augusztus 17-én avatták gyalogos hadnaggyá. Az 1918-19-es forradalmak idején a szegedi 5. sz. gyalogezrednél szolgált. 1919 novemberében a nemzeti[[Nemzeti hadseregHadsereg]] tisztjeként vonult be Budapestre [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy]] parancsnoksága alatt. Ezután a Szegeden alakult új gyalogezred századparancsnoka lett. 1922-től főhadnagyként Debrecenbe helyezték át.
 
Az 1933-34-es tanévtől a Ludovika Akadémia tanára. 1937-ben vezérkari őrnaggyá léptették elő. 1939-től a pécsi IV. hadtest parancsnokságán a kiképzési osztály irányítója. 1940 szeptemberében részt vett az észak-erdélyi bevonulásban. 1941 tavaszán a délvidéki harcokban vett részt. 1942. május 1-jén a Vezérkari Főnökség állományába került át, mint a VKF-6. (nemzetvédelmi és propaganda) osztályának a vezetője. 1942. január 1-jei hatállyal vezérkari ezredessé léptették elő. 1943. augusztus 1-jétől a [[Magyar katonai hírszerzés 1918–1945|Vezérkari Főnökség 2. (hírszerző és kémelhárító) osztályának]] a vezetője. [[Szombathelyi Ferenc]] vezérkari főnök utasítására ő készítette elő az angolszász ejtőernyős egységek és égi úton szállított csapattestek magyarországi fogadását a kiugrás esetére, és a magyar honvédség csatlakozását az angolszász expedíciós hadsereghez. Figyelmeztette feletteseit a német megszállás veszélyére.