„Andrew Jackson” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vander (vitalap | szerkesztései)
Vander (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
21. sor:
| születési hely=[[Lancaster County]], [[Dél-Karolina]]
| halálozási dátum=[[1845]]. [[június 8.]] {{életkor-holt|1767|3|15|1845|6|8}}
| halálozási hely=[[Nashville (Tennessee)|Nashville]], [[Tennessee]]
| házastárs=[[Rachel Donelson Robards Jackson]]
| párt=[[Demokrata-Republikánus]]<br />[[Demokrata Párt (Amerikai Egyesült Államok)|Demokrata Párt]]
| elnök=
| alelnök=[[John C. Calhoun]] (1829–1832),<br />''Nincs'' (1832–1833), <br />[[Martin Van Buren]] (1833–1837)
52. sor:
Az első szeminol háború során (1817–18) legyőzte az indiánokat, és elfoglalta [[Florida|Floridát]] a spanyoloktól.
 
Az 1824-es elnökválasztáson vereséget szenvedett. Ezen a választáson négy elnökjelölt csatázott, és egyik sem kapta meg a szükséges egyszerű többséget az elektoroktól, ezért az [[Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya|alkotmány]] szerint a [[Az Amerikai Egyesült Államok Képviselőháza|képviselőház]] döntött az elnök személyéről, mégpedig – a 12. alkotmánymódosításnak megfelelően – a legtöbb szavazatot elért három jelölt közül választhatott. A két esélyes Jackson és [[John Quincy Adams]] volt. A negyedik helyen álló jelölt, [[Henry Clay (politikus)|Henry Clay]] összefogott [[John Quincy Adams|Adamssel]], és így a Képviselőház Adamset választotta elnöknek, [[Henry Clay (politikus)|Henry Clay]] pedig külügyminiszter lett. Jackson és tábora felháborodott, és korrupt alkut emlegetett. Ekkor kötött szövetséget a [[New York]]-i [[Martin Van Buren]]nel és a délről származó John C. Calhoun-nal. Így jött létre a Republikánus Párt demokrata szárnya. Később ez kiszakadt a Republikánus Pártból, létrehozva a Demokrata Pártot. Jackson tehát a demokrata-republikánus párt híve, a federalisták ellenfele volt.
 
== Az 1829. és 1833. közötti periódus ==
66. sor:
Alelnökével, Calhounnal akkor romlott meg a viszonya, amikor Calhoun a magas vámok miatt elégedetlen [[Dél-Karolina|dél-karolinaiak]] pártjára állt. Calhoun névtelen [[röpirat]]ában azt fejtette ki, hogy az alkotmányellenes szövetségi törvényt az államok nem kötelesek alkalmazni. Ezzel egy időben Calhoun felesége több washingtoni hölgy élén kiközösítette Eaton hadügyminiszter feleségét, mert az már házassága előtt intim viszonyban volt férjével ("alsószoknya-háború", "Eaton-malária").
 
Az első olyan elnök volt, aki jelentős lépést tett az indiánok jogainak visszavetésében, miután 1830. május 28-án törvénybe iktatta az [[indiánkitelepítési határozat]]ot, amely az un. "[[Öt Civilizált Törzs]]" földjeit vette el az azokon élő öt indián törzstől a [[Mississippi (folyó)|Mississippi]] keleti partján. A törvényt jelentős viták kísérték, miután többen kegyetlennek és erkölcstelennek tartották azt. Végül a szenátus 29 igen és 17 nem szavazattal (a Képviselőház pedig még kisebb különbséggel) fogadta el a határozatot, amelynek értelmében 1830 és 1840 között az [[Az Amerikai Egyesült Államok Hadserege|amerikai hadsereg]] mintegy 60 ezer indiánt telepített át a Mississippi nyugati oldalára. A mai [[Oklahoma]] állam területén kijelölt Indián Területre vezető „Könnyek útján” több ezer indián vesztette életét a kemény időjárás, betegségek és az éhezés miatt.<ref>[https://m.mult-kor.hu/csak-a-halott-indian-a-jo-indian-7-veres-meszarlas-az-amerikai-indianok-trtenelmebol-20180309?pIdx=3&fbrkMR=cookie „Csak a halott indián a jó indián” – 7 véres mészárlás az amerikai indiánok történelméből] Múlt-kor, 2018. március 9.</ref>
 
== Az 1833–37. közötti periódus ==