„Esszénusok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 2 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
7. sor:
A közösségükön belül több csoportjuk létezett, amelyek a hódító Rómától eltérő véleményt alkottak a politika, a fegyverfogás, és a nőtlenség fogadalmának kérdésében. E csoportok közül a legismertebb a [[Holt-tenger]] melletti – [[kumrán|Qumrán]] és a [[Kármel (hegy)|Kármel-hegy]] közeli, Nazarénusok néven is ismert gyülekezet, téves hiedelem szerint [[Názáret]] város neve után.
 
A nazarénus Róma szemében jogi értelemben is a lázadó zsidó alattvalót jelentette. Ezért, mint más elítéltnél, bárki arra haladó tanulságául tűzték ki Jézus keresztfájára ez esetben a Jesus Nazarenus Rex Judeorum (azaz: "J é z u s .Jézus a . n a z a r é n u s .nazarénus a zsidók királya" -, képzőművészeti alkotásokon rövidítve: I.N.R.I.), az elítélt ellen hozott római jog szerint hatályos vádat, ill. az ítéletet ismertető bűnlajstromot.
 
Az esszénusok betartották a [[Mózes|mózesi]] törvényeket, saját elkülönült településeiken, szerény körülmények között éltek. Gyűlölték a városi életet, de nem annak a kultúrájáért, hanem a bűneiért és kapzsiságáért. Elkülönítették magukat a társadalomtól, hogy eszményi tisztaságban élhessék le az életüket. Nem kereskedtek, csak a saját választott elöljáróiknak engedelmeskedtek. Elöljáróik utasítása nélkül semmit nem tettek. Két dologban viszont teljes szabadságot élveztek: mások megsegítésében és a könyörületesség gyakorlásában. Kétkezi munkából, közte földművelésből éltek. Vallási gyakorlataikhoz mint minden zsidóhoz hozzátartozott a rituális tisztálkodás, [[Mózes]]nek és az [[Angyal|angyaloknak]] a tisztelete, a reggeli [[Imádság|ima]] a Nap köszöntésére és a [[szombat]] szigorú megtartása. Annak, aki csatlakozni akart, esküt kellett tennie, hogy hűséges lesz a közösséghez és annak tanaihoz. Az eskü megszegése büntetést vagy kiközösítést vont maga után. A belépni szándékozók három évi próbaidő után nyerték el a teljes jogú tagságot és kötelesek voltak odaajándékozni vagyonukat a közösség számára A Rómához lojális főpapság álláspontja elutasító volt velük szemben. Egyes vélemények szerint az esszénusok mozgalma egyfajta tiltakozás is volt az elvilágiasodott és Rómát szolgáló jeruzsálemi főpapsággal szemben.<ref>Stuttgarti Bibliai Kislexikon, 1974</ref> A többi zsidóval ugyanakkor nem szakították meg a kapcsolatot, hisz a templomaikba is adományokat küldtek.