„Baptista mozgalom” változatai közötti eltérés

|központi alak=[[Jézus|Jézus Krisztus]]

|követők száma=kb. 41. 000. 000 fő

A '''baptista mozgalom''' a [[reformáció]] során létrejött, [[protestantizmus|protestáns]] alapelveket követő, [[Kereszténység|keresztény]] ébredési, megújulási mozgalom. A mozgalmat hívják még '''baptista [[Egyház|egyháznak]]''', követőiket '''baptisták'''nak nevezik. [[Magyarország|Magyarországra]] több mint 475 évvel ezelőtt érkeztek [[Svájc]]ból menekülve az első baptista hitelveket valló [[Hittérítő|misszionáriusok]], akik közül sokan hitük miatt [[Vértanú|mártírokká]] lettek.

A baptisták ragaszkodnak ahhoz a szerintük [[Biblia|bibliai]] hitvalláshoz, mely szerint csak olyan személy keresztelkedhet meg (bemerítkezéssel, azaz teljes víz alá merítkezéssel), aki saját akaratából döntött úgy, hogy ezt szeretné. Innen kapta a mozgalom az újszövetségi görög nyelvből eredő nevét is: baptista = bemerítő. Legnagyobb létszámban az amerikai kontinensen élnek. A nagyvilágon élő baptisták száma – családtagjaikkal együtt – megközelíti a százmilliót. Hazánkban 150 éve működik a baptista misszió. Jelenleg kettőszázezerrekétszázezerre tehető a [[Kárpát-medence]] területén élő magyar és más nemzetiségű hitvalló baptisták és hozzátartozóik létszáma.

Miután a [[reformáció]] kivívta a [[vallásszabadság]]ot [[Európa]] országaiban, életre keltek, és munkálkodni kezdtek az [[Evangélium|Evangéliumhoz]] és a biblikus gyülekezeti élethez ragaszkodó hívők. A [[reformáció]] korában anabaptistáknak nevezték őket. [[Németország]]ban [[Thomas Müntzer]] hatására különösen sokan csatlakoztak a társadalmi átalakulást követő szélsőséges baptista irányzathoz. [[Hollandia|Hollandiában]] [[Menno Simons]], [[Ausztria|Ausztriában]] [[Balthasar Hubmaier]], a dél-német és svájci területeken pedig [[Felix Mantz]], [[Konrad Grebel]] és [[Georg Blaurock]] nevéhez fűződik a pacifista [[anabaptizmus]] térhódítása.

1844-ben több Hamburgban[[Hamburg]]ban tartózkodó magyar iparos az ottani baptista gyülekezethez csatlakozott és visszatérésük után terjesztették a hitüket, de nem alkottak önálló hitközséget és csendben járták az országot. Ekkor még számottevő hívő nem csatlakozott hozzájuk.

1871-ben [[Nagyszalonta|Nagyszalontán]] kezdett kibontakozni az első "újkori"„újkori” gyülekezett, amikor Novák Antal biblia árus egy 7-8 fős biblia olvasó társaságot talált (akik vezetője Lajos János puskaműves volt).<ref>"A magyar baptisták üdvözlik Hardingot", Az Est, 1920.11.06., 3. oldal</ref> 1877. november 11. én Nagyszalontán diakónusszá választják Kornya Mihály vendéglőst és Tóth Mihályt <ref>Emlékezés Kornya Mihályra a nagy parasztapostol halálának 75. évfordulója alkalmából, Dr. Mészáros Kálmán, Theologiai Szemle, 1992. november - december, 339. oldal, Az mű alapja Kirner A. Bertalan: Kornya Mihály baptista úttörő paraszt apostol krónikája, Néprajzi és egyháztörténeti emlékek sorozat, 1945.</ref> (pénztárnok Lajos János).

1876.-ban Mayer Henrik kérvényezte a Belügyminisztériumnál, hogy Budapesten és országosan is szabad legyen a vallásgyakorlása és ismerjék el baptista hitszónoki címét, de elutasították.

1877.03. március 17-én tárgyalta a [[Képviselőház]] Mayer Henrik kérvényét a teljes vallásszabadságról és a kötelező polgári házasság bevezetéséről, de elutasították.

1878-ban a rendőrség lefogta a vasárnapokon és ünnepek alkalmával a nyilvánosság előtt (vagy inkább nyilvános helyen -– pl. Városligetbena [[Városliget]]ben -– tartott isten tiszteleteken) igehirdető Mayer Henriket, Peter Henriket és Hempfl Adolfot, ill. a Dob utca 12. alatt található imaházukból lefoglaltak "egy„egy imádságos könyvet és a vallási szabályokat"szabályokat”.

1882 tavaszán Dunában (a [[Margit- híd]] és Újpest közötti részen) megtartott 4 személy megkeresztelésről szóltak a hírek, de 1egy évvel később már a [[Dohány utca]] 24. sz. alatti imaházat használták erre a célra 2 hívő megkeresztelésére.<ref>"Baptista hitfelekezet Budapesten", Ellenőr, 1876.09.12., 3.oldal</ref><ref>Országgyűlés, Ellenőr, 1876.12.03.,2. oldal</ref><ref>"Nemhivatalos rész", Budapesti Közlöny, 1877.03.25., 3. oldal</ref><ref>"Az anabaptista felekezet a fővárosban", Vasárnapi Ujsag, 1878.08.25., 545. oldal</ref><ref>"Napi ujdonságok", A Hon, 1880.05.19., 3.oldal</ref><ref>"Anabaptista történet", A Hon, 1881.12.04.,3. oldal</ref><ref>"Anabaptista történet", Szegedi Híradó, 1881.12.06., 3. oldal</ref><ref>"Baptista keresztelés szabad Dunában", A Hon, 1882.03.27., 4.oldal</ref><ref>"Baptista keresztelés a Dunában", Pesti Hírlap, 1882.03.27., 6. oldal</ref><ref>"Baptista keresztelés", Protestáns és egyházi iskolai lap, 1883.09.09., 1166. oldal</ref>