„Enciklika” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
fos az egész fors Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 81.182.48.59 (vita) szerkesztéséről Konstant szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
1. sor:
Az '''enciklika''' ''(litterae encyclicae – epistulae encyclicae)'' a [[római katolikus egyház]] fejének, a [[pápa (egyházfő)|pápának]] egy meghatározott témát feldolgozó ''körlevele'', amelyet a világ [[püspök]]eihez és rajtuk keresztül a [[Pap (foglalkozás)|papsághoz]], valamint a hívekhez, sőt, gyakran minden jóakaratú emberhez intéz ''(litterae encyclicae)'', de némelykor a kör szűkebbre van vonva, például csak valamely ország vagy földrész összes egyházfejéhez szól ''(epistula encyclica)''. Szokás szerint nyomtatva küldik meg az egyes püspökökhöz. A pápai [[tanítóhivatal]] rendes megnyilatkozásainak tipikus [[műfaj]]a, általában [[hittan]]i vagy [[erkölcs]]i természetű kérdéseket tárgyal, esetleg [[eretnek|téves nézeteket]] ítél el, vagy iránymutatást nyújt a lelkipásztori gyakorlat és a hitélet számára.
''Encyclicae, litterae pastorales'' néven jelzik még a püspöki körleveleket is.
5. sor:
==Eredete==
Az enciklika korai időktől fogva alkalmazott műfaj, ám az elnevezés csak a [[18. század]] közepe óta használatos. Eredetileg egy olyan körlevél volt, amelyet az [[ókor]]i keresztény egyház egy konkrét területének összes egyházához küldtek. Akkoriban az enciklika szót bármely püspök által írt levélre használhatták. A szó a [[latin nyelv|latin]] ''encyclia'' szóból származik (amely pedig a [[görög nyelv|görög]] „''en kükló''”, ἐν κύκλῳ szóból ered). Jelentése „általános” vagy „átfogó”, és az „[[enciklopédia]]” szó is innét származik. A rendszeres pápai körleveleket [[XIV. Benedek pápa]] (1740–1758) vezette be.
{{cquote| Nem szabad azt gondolni, hogy az Enciklikákban foglalt tanítások önmagukban nem kívánják meg a mi beleegyezésünket, ámbár azokban a pápák legfőbb tanítói hivataluk hatalmát nem gyakorolják. Mindezt ugyanis a rendes Tanítóhivatal tanítja és erre ezek a szavak érvényesek: „aki titeket hallgat, engem hallgat” (Lk 10,16); az Enciklikákban kifejtettek és tanítottak többnyire már más okokból úgyis a katolikus tanításhoz tartoznak.▼
Hogyha a pápák irataikban mindez ideig vitatott tárgyban készakarva véleményt nyilvánítanak, mindenki előtt nyilvánvaló, hogy az a kérdés a pápák szándéka és akarata szerint teológusok között vita tárgya már nem lehet. <br>▼
==Formája és tárgya==
16 ⟶ 11 sor:
A pápa teljes nevével és a megszólítással kezdődik, ezt követi a szöveg. A keltezés a polgári év szerinti keltezés, és a pápa teljes nevével van aláírva. Az enciklikák a pápák személyesebb hangvételű írásai, szemben a formális pápai [[bulla|bullákkal]]. Az egyes enciklikákra a kezdő sor első szavaival szoktak hivatkozni.
A katolikus egyházban a pápák újabban az enciklikákat használják a leglényegesebb kérdések tárgyalására, és jelentőségében csak az apostoli rendelkezések ([[konstitúció]]k) múlják felül. Mindazonáltal az „enciklika” megnevezés nem mindig jelent ilyen fontossági fokozatot. Az enciklikák szövege legtöbbször tanítást tartalmaz, de lehet figyelmeztetés vagy ritkán elítélés is. Témái lehetnek a [[Hit (vallás)|hit]], az [[erkölcs]]ök, a [[filozófia]]i, [[szociális tanítás|szociális]] és [[gazdaságtudomány|gazdasági tanítások]], valamint [[egyházpolitika]]i kérdések is. Az enciklikák, még ha nem is [[ex cathedra]] tanítást fogalmaznak meg, elegendő tekintélyük lehet ahhoz, hogy egy sajátos kérdésről szóló [[teológia]]i vitát eldöntsenek. [[XII. Piusz pápa]] így ír erről:
▲{{cquote| Nem szabad azt gondolni, hogy az Enciklikákban foglalt tanítások önmagukban nem kívánják meg a mi beleegyezésünket, ámbár azokban a pápák legfőbb tanítói hivataluk hatalmát nem gyakorolják. Mindezt ugyanis a rendes Tanítóhivatal tanítja és erre ezek a szavak érvényesek: „aki titeket hallgat, engem hallgat” (Lk 10,16); az Enciklikákban kifejtettek és tanítottak többnyire már más okokból úgyis a katolikus tanításhoz tartoznak.
▲Hogyha a pápák irataikban mindez ideig vitatott tárgyban készakarva véleményt nyilvánítanak, mindenki előtt nyilvánvaló, hogy az a kérdés a pápák szándéka és akarata szerint teológusok között vita tárgya már nem lehet. <br>
:– ''Humani Generis''<ref>Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai (szerk. H. Denzinger – P. Hünermann), Szent István Társulat, 2004. DH 3885.</ref>}}
==Fontosabb pápai körlevelek==
| |||