„Kőszegi zsinagóga” változatai közötti eltérés

A kőszegi zsidóság az ország egyik legkisebb létszámú városi zsidó közössége volt. A városban élő zsidók száma [[1910]]-ben volt a legmagasabb: 266 fő, a lakosság 3,2 százaléka. A [[trianoni békeszerződés]] jelentős csapást mért Kőszeg gazdaságára, ezért már akkortól folyamatosan csökken az izraelita lakosság aránya.

A [[második világháború]] alatt a zsidóságot Kőszegen is gettóba tömörítették. A lezárt gettóból minden nap szombat kivételével, délelőtt 10 órától 12-ig körülbelül 15 zsidó mehetett ki a városba, de csak megjelölt utcákba, bevásárolni. [[1944]]. június 18-án a kőszegi gettót Szombathelyre szállították és az ottani gettókba zsúfolták őket, összesen 103 embert, akik közül 80 személy volt kőszegi. Gyalogmenetben hajtották őket a pályaudvarra, a Schey Fülöp utcai (ma: Zrínyi Ilona utcai) gettóból a Várkörön át a Fő téren és a Rákóczi úton. A szombathelyi gettóból 1944. július 4-én Auschwitzba deportálták a foglyokat, többek között a kőszegieket is. Kassán át szállították a transzportot, a magyar csendőröktől itt az SS emberei vették át a felügyeletet.

 

== Története ==