„Cillei Hermann (bán)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Szlovének kategória hozzáadva (a HotCattel) |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
65. sor:
== Élete ==
[[I. Hermann cillei gróf]]nak és [[Kotromanić Katalin cillei grófné|Kotromanić Katalin]] bosnyák királyi hercegnőnek, [[I. Tvrtko bosnyák király]] nővérének<ref>Wertner (1891) szerint [[Kotromanić Katalin cillei grófné|Katalin]] [[I. Tvrtko bosnyák király|I. Tvrtko]] király lánya volt.</ref> volt a fia. [[1392]]-től a [[stájerország]]i Cilli grófja címet örökölte. [[1399]]-től a „zagoriai gróf” (comes Zagoriae) címet viselte, miután Cillei Hermann [[1399]]-ben megkapta [[Zsigmond magyar király|Zsigmond királytól]] Varasd megye nyugati várait. Zagoria megye ugyan nem létezett, de [[Varasd vármegye]] [[Ispán|ispánját]], aki egyben a zagoriai várak várnagya volt, a [[14. század]] közepétől sokszor zagoriai ispánnak nevezték, és az ispán a latin ''comes''nak, azaz grófnak felelt meg. Ez volt az első örökletes grófi cím a Magyar Királyságban.<ref>[http://archivum.piar.hu/arisztokrata/10bevezetes.htm#2 Rangemelések/A magyar arisztokrácia családi kapcsolatrendszere a 16–17. században] – 2014. május 13.</ref>
[[1401]]-től válik az egyik legbefolyásosabb politikussá Magyarországon, amikor közreműködik Zsigmond király [[A Zsigmond király elleni összeesküvés és fogsága 1401-ben|kiszabadításában]], és mivel a két legjelentősebb méltóság, a király és a nádor képviselőivel eljegyezte egy-egy lányát, kiérdemelhette volna a „Magyarország apósa” címet.<ref>Vö. [[IX. Keresztély dán király]] az „Európa apósa” címet nyerte el, mivel ő volt az angol király, [[VII. Eduárd brit király|VII. Edward]] és az orosz cár, [[II. Miklós orosz cár|II. Miklós]] apósa.</ref> Zsigmond leveleiben „igen kedvelt apósunk”-nak címezte.<ref>Lásd Engel (1987: 411)</ref> A házasságok beteljesülésével Cillei [[1406]]-tól [[1408]]-ig [[Horvát bánok listája|Horvátország és Szlavónia]] bánja is lett egyszerre. [[1408]]-ban a [[Sárkány Lovagrend|Sárkány-rend]] egyik alapítója volt. [[1408]]-tól viszont [[1422]]-ig nem viselt országos tisztséget. Akkor Zsigmond végleg kibékült feleségével, s őt kinevezte [[Szlavónia]] bánjává, mely tisztet aztán már [[1435]]-ben bekövetkezett haláláig viselt.<ref>{{cite journal |url=http://www.historia.hu/archivum/2006/0602_02.htm |title=Zsigmond és Borbála |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140426235524/http://www.historia.hu/archivum/2006/0602_02.htm |archivedate= 2014-04-26 |publisher= [[História (folyóirat)|História]] folyóirat |work=historia.hu |author= Pálosfalvi Tamás |year= 2006 |volume= 2. szám}}</ref> Veje, Zsigmond a Cilli grófság területét önálló fejedelemség jogával ruházta fel, amit életében kétszer, oklevélben is megerősített: [[1430]]. [[május 1.|május 1-én]] és halála előtt pár héttel [[1435]]. [[szeptember 25.|szeptember 25-én]].<ref>[http://www.elib.hu/00800/00893/html/ Szilágyi Sándor (szerk.): A magyar nemzet története] – 2014. május 13.</ref>
[[1425]]-ben az anyja révén Kotromanić-házi leszármazott Cillei Hermann elérte, hogy veje, Zsigmond király szövetséget kössön [[II. Tvrtko bosnyák király|II. Tvrtko]] [[Bosznia uralkodóinak listája|bosnyák királlyal]] az oszmánok ellen, és [[1426]]. [[szeptember 2.|szeptember 2-án]] a nőtlen és gyermektelen II. Tvrtko kinevezte a nála jó húsz évvel idősebb unokatestvérét, Cillei Hermannt örökösévé. Cillei Hermann azonban előbb halt meg, mint Tvrtko, de a Cillei örökösök ezután sem mondtak le a bosnyák koronáról, és II. Tvrtko halála ([[1443]]) után trónjelöltként léptek fel, viszont Cillei Hermann unokájának, [[Cillei Ulrik]]nak az ellenfele, [[Hunyadi János]] a Kotromanić-házi jelöltet, [[Ostoja István bosnyák király|Ostoja István]] király természetes fiát, [[István Tamás bosnyák király|István Tamást]] támogatta, így a Cilleieket kiütötte a boszniai örökségből.
| |||