„Monasztikus rendek” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
A ''monasztikus'' vagy ''monachus'' vagy ''monakhosz'' a [[szerzetesség]] vagy [[Remete (vallás)|remeteség]] életformájának tagja volt. A monasztikus szerzetesség ma a vallásos élet egy általában olyan önkéntes formája, mely során az egyén lemond a saját tulajdonáról, világi igényeiről és követeléseiről, [[Egyszerűség (vallás)|anyagi javairól]], és önmagát teljesen a szellemi, spirituális életnek, vallási elmélkedésnek szenteli; esetleg az [[aszkézis]] különböző módjait is gyakorolja eközben.
A monachizmus ma egyet jelent a [[Regula|regulá]]t követő, imának és [[Meditáció#Nyugati_meditáció|elmélkedésnek]] szentelt élettel, társulva a regulák szerinti, „Isten jelenlétében” végzett kemény munkával (
{{fő|Szerzetesség}}
42. sor:
== Előzmények, antik szerzetesség ==
A korai keresztény szerzetesség a szellemi vezetés és irányítás legalább két korábbi hagyományának ötvözését jelenti.<ref>[http://ldysinger.stjohnsem.edu/@texts/0400_apophth/08_origins-combined.htm Origins of Christian monasticism.]</ref> A keresztény szerzetesség kettős forrásozású, az aszkéta (vezeklő) életeszmény több úton valósult meg, a remete (eremita, anakhoréta) és a cenobita életmód fokozatos kiforrása, ötvözése.<ref> A vallástörténet a 19. században szerette kiemelni a szerzetesség előzményeit más vallásokban, ahol a cél szintén a lélek felszabadítása az istenivel való kapcsolatra, úgy mint a [[Buddhista szerzetesség|buddhista szerzetesek]], az [[esszénusok]], a therapeuták (Philón), a sztoikusok (visszavonultság, vagy a neoplatonikus szemlélődés), a Szerapisz-templom „remetéi”. De ezen elemek egyike sem tudja megmagyarázni a szerzetesség több helyen egyszerre való feltűnését. Másrészt az első monachusok nem voltak művelt emberek, honnan tudtak volna ezekről a példákról. [https://doksi.hu/get.php?lid=17319&order=DisplayPreview Deák Viktória Hedvig OP: Egyháztörténelem I. Sapientia Szerzetesi és Egyháztudományi Főiskola. Jegyzet. Budapest, 2005. 55. o.]</ref>
Mindegyik tartalmazta a ritkább, időnkénti együttimádkozást, szemlélődést, vagy éppen fegyelmezett, szabályok szerinti együttélést vagy együttműködést is.
80. sor:
* [[antonianusok]] négy rendje (Ordo Maronita Beatae Mariae Virginis [32 monostor], Ordo Libanensis Maronitarum [70 monostor], Ordo Antonianorum Maronitarum [32 monostor], Ordo Antonianus S. Hormisdae Chaldeorum [5 monostor])
* [[baziliták]] öt rendje (Ordo Basilianus Italiae, [[Italoalbán bizánci katolikus egyház#A grottaferratai területi apátság|Cryptoferratensis]] [5 monostor], Ordo Basilianus S. Josaphat [69 monostor], Ordo Basilianus Ss. Salvatoris Melkitarum [19 monostor], Ordo Basilianus Soaritarum Melkitarum [6 monostor], Ordo Basilianus Aleppensis Melkitarum [12 monostor])
* a [[bencések|bencés]] konföderáció 22 [[Kongregáció (kolostoregyesület)|kongregáció]]ja {357 monostor}
* [[ciszterciek]] 12 kongregációja [83 monostor]
* [[hieronimiták]]{{WD|Q1474312}} [[Spanyolország]]ban [2 monostor]
* [[Kartauzi rend|karthauziak]] [18 monostor]
* [[Mechitarista rend|mechitaristák]] [15 monostor]
96. sor:
* Ágoston-rendiek, Recollecták [39 monostor],
* Ágoston-rendiek, Sarutlanok [7 monostor],
* [[annunciáták]] [7 monostor],
* [[bencések]] [240 monostor],
* Brigitta-rendiek<ref>Lásd [[Svéd Szent Brigitta]]</ref> [12 monostor],
* ciszterciek [66 monostor],
* [[Domonkos-rend|domonkosok]] [227 monostor],
| |||