„Hunyadi-család” változatai közötti eltérés

| nemzetiség = [[magyarok|magyar]], [[kunokkun vagy román]]

A '''Hunyadiak''' ({{románul|Huniade}}) feltehetően a [[Havasalföld]]ről származó, kun vagy román eredetű magyar [[Magyar nemesség|főúri család]], amelynek tagjai meghatározó szereppel bírtak [[A középkori Magyar Királyság története|a középkori Magyar Királyság történelmére]]. A családba tartozó [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás király]] uralkodásával európai mércével is jelentős [[reneszánsz]] hatalommá tette a korabeli [[Magyar Királyság|Magyarországot]].

A[[Kubinyi modernAndrás]] magyartörténészprofesszornak, történettudománya téma neves kutatójának az álláspontja szerint a család egyértelműen román eredetű.:{{refhely|Kubinyi 1994}} [[Kubinyi András]], a téma neves kutatója erről így írt:

Radu Lupescu román történész szerint a Hunyadi-család kapcsán ''"valószínűleg bojárcsaládról van szó, és az sincs kizárva, hogy rokonságban állt a havasalföldi uralkodói dinasztiával, a Basarabbal."''<ref>{{Cite book |title=Lupescu, Radu: A Hunyadiak. In: Rubicon, XXVII. évf., 2016/4. sz. 8. oldal, ISSN 0865-6347}}</ref> Az első havasalföldi fejedelemről így ír Katus László professzor az ''Európa története a középkorban'' című egyetemi történelemtankönyvében: ''"Havasalföld a 14. század első évtizedeiben szerveződött állammá a kun származású Basarab (1317-1352) vajda uralma alatt."''<ref>{{Cite book |title=Katus László: Európa története a középkorban. Pécs, 2004. 534. oldal}}</ref> Ebből számos történész azt a következtetést vonja le, hogy a havasalföldi románok (vlachok) vezető rétege tehát a kései középkorban kun származású volt. Szerintük Hunyadi Vojk/Vajk neve pedig - az első román vajda, Basarab nevéhez hasonlóan<ref>{{Cite book |title=Neagu Djuvara: O scurtă istorie a românilor povestită celor tineri (román nyelven). București, 2002.}}</ref> - egyértelműen ótörök etimológiájú,<ref>{{Cite book |title=B. Szabó János – Sudár Balázs: Az Árpád-ház férfineveiről (970–1301).}}</ref> tehát ugyancsak kun hátteret mutat.