„Halmazállapot” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 2A01:36D:113:6FC9:2C3E:363D:9D6D:4A0 (vita) szerkesztését (oldid: 23290452) Címke: Visszavonás |
hiv |
||
1. sor:
[[Fájl:Halmazok.jpg|bélyegkép|jobbra|200px| Nem minden anyag létezik plazma, légnemű, cseppfolyós és szilárd halmazállapotban is]]
A legtöbb kémiai anyag – a hőmérséklettől és a nyomástól függően – négy '''halmazállapotban''' lehet stabil állapotú: '''[[szilárd halmazállapot|szilárd]]''', '''[[Folyadék|folyékony]]''', '''[[gáz]]''' (másképpen légnemű) és '''[[plazma]]állapot'''. Elméletileg minden anyag mind a négy halmazállapotban előfordulhat, a gyakorlatban viszont sok szilárd anyag elbomlik vagy átalakul az [[olvadáspont]]jánál kisebb hőmérsékleten, azaz inkongruens olvadáspontja van. Ugyanilyen okok miatt sok anyagnak nem létezik légnemű halmazállapota, vagyis már a [[forráspont]]jánál kisebb hőmérsékleten [[termikusan]] elbomlik.<ref>Erdey-Grúz Tibor: A fizikai kémia alapjai. 2. kiadás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1963</ref>
A légnemű halmazállapotban ugyanazon anyag lehet vagy gáz vagy '''[[gőz]]'''. Egyszerűen kifejezve: ha a légnemű anyag hőmérséklete annak [[van der Waals-egyenlet|kritikus hőmérséklete]] alatt van, akkor azt gőznek nevezzük, ha a hőmérséklete a kritikus felett van, akkor azt gáznak hívjuk, a folyékony halmazállapotú anyag neve pedig [[folyadék]]. A folyadék és a szilárd halmazállapotot gyűjtőnéven kondenzált halmazállapotnak nevezzük, a légnemű és folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve pedig cseppfolyós közeg vagy egyszerűen [[közeg]].<ref>Lásd: a Magyar Tudományos Akadémia MTASztaki Internet szótárát</ref> A különbség a légnemű és a folyékony halmazállapot között az, hogy a légnemű halmazállapotú anyagokkal ellentétben a folyadékok szabad felszínnel rendelkezhetnek.
17. sor:
Bármely anyagnak légnemű és folyékony halmazállapota csak egyféle létezik. Kivételt képeznek az ún. [[kristályos folyadékok]] vagy [[folyadékkristály]]ok, amelyek külső térerő hatására változtatják meg szerkezetüket. Szilárd halmazállapotban sok anyagnak létezik többféle kristályos és amorf állapota, amelyek szerkezetükben és fizikai tulajdonságokban is lényegesen eltérnek egymástól. Ez a jelenség a polimorfia. Az egyes polimorf módosulatok meghatározott hőmérséklet- és nyomástartományban stabilisak, és egymásba átalakíthatók ([[Allotrópia|allotrop átalakulás]]).
A halmazállapot-változásokat és a polimorf átalakulásokat mindig hőeffektus kíséri. [[Termodinamika]]ilag kimutatható, hogy egy adott nyomás esetén nagyobb hőmérsékleten az a módosulat stabilis, amely hőfelvétel – tehát endoterm folyamat – közben képződik a másik módosulatból. Vagyis például konstans nyomásnál nagyobb hőmérsékleten a folyadék stabilisabb, mint a szilárd halmazállapot, és a
== Szilárd halmazállapot ==
| |||