„Törésmutató” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
A skalármennyiség egybeírandó a helyesírási szótár alapján. A kapcsolódó szócikkek szakaszból kirostáltam azokat a kifejezéseket, amik már szerepentek a cikkben. A Elektromos szuszceptibilitás-t is töröltem innen, mert nem kapcsolódik szorosan a cikk témájához. Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
a apró kiegészítés, hivatkozások |
||
64. sor:
ahol ''ε<sub>r</sub>'' az anyag relatív [[permittivitás]]a, és ''μ<sub>r</sub>'' a relatív [[permeabilitás]]a. A nemmágneses anyagoknál ''μ<sub>r</sub>'' közel 1, ebben az esetben <math> n=\sqrt{\epsilon_r}</math>.
A [[diszperzió (optika)|diszperzió]] jelensége miatt a fény terjedési sebessége, így a törésmutató értéke is egy adott anyag esetében általában kissé változik a [[hullámhossz]] függvényében. Néha azzal arányosan, máskor pedig azzal fordított arányban. Így, ezen anyagok megfelelő kombinációjával gyakorlatilag kiküszöbölhető a nem csak egyszínű [[lézer]]fénnyel dolgozó optikai rendszerek egyik általános hibája, a [[Optikai lencsék leképzési hibái|kromatikus aberráció]].
== Hullámcsomag törésmutatója a csoporttörésmutató ==
A fázistörésmutató fenti definíciója az egyszínű, monokromatikus hullámokra érvényes, a monokromatikus hullámok azonban csak idealizált modellek. A fény[[hullám]]ok valójában monokromatikus hullámok [[szuperpozíció]]jából állnak elő hullámcsomag formájában:<ref>http://titan.physx.u-szeged.hu/tamop411c/public_html/Fizikai%20optika/index.html</ref>
87. sor:
hullámhosszra átírva:
<math>N_{cs}=n(\lambda)-\lambda\frac{\mathrm d n(\lambda)}{\mathrm d \lambda}</math>, ami az úgynevezett csoporttörésmutató.
== Kettősen törő kristályok törésmutatója ==
Kettősen törő kristályokban az aszimmetrikus belső szerkezet miatt a fény terjedési sebessége a különböző kristálytengelyek irányában különbözik. Így az adott irányokhoz más-más törésmutató rendelhető. A kristályba belépő fény két külön nyalábra bomlik, egyik az ordinárius, a másik az extraordinárius sugár. Az elnevezés arra utal, hogy az egyik követi a fénytörés törvényét, a másik nem.
A <math>\epsilon</math> [[permittivitás]] sem [[skalár|skalármennyiség]]
A dielektromos tengelyrendszerben felírt (itt diagonális <math>\epsilon</math>) [[Maxwell-egyenletek]]be helyettesítve a <math>\vec k=\left(\vec k_x, \vec k_y, \vec k_z\right)^T</math> hullámszámvektorral jellemzett síkhullámot, valamint felhasználva, hogy <math>n^2_j=\epsilon_j/\epsilon_0</math>, az
98. sor:
[[Fresnel-egyenletek|Fresnel-egyenlethez]] jutunk. Ezen egyenletnek minden terjedési irányra két egymásra merőleges polarizációjú megoldása van <math>n</math>-re, így <math>\vec k</math>-ra is.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ordinárius és az extraordinárius nyaláb polarizációja egymásra merőleges. A kettősen törő kristályok felhasználhatók lineárisan polarizált fény előállítására.
== Komplex törésmutató ==
| |||