„Mária Valéria híd” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
j |
|||
41. sor:
Az akkor még közigazgatásilag különálló esztergomi „városrészek” közt vita kezdődött a híd helyéről. A [[Víziváros (Esztergom)|vízivárosiak]] szerették volna, ha rajtuk keresztül érkezik a forgalom a királyi városba. Ennek következménye az lett, hogy a szigeti töltés és a Kis-Duna hidak nem készültek el a nagy híd felavatásáig.
A kész hidat [[1895]]. [[szeptember 28.|szeptember 28-án]] adták át hatalmas ünnepség keretében, amelyen a kormány több tagja is részt vett. A hidat aznap éjfélig vám nélkül volt szabad használni. Ezután [[1918]]-ig az átkeléskor vámot kellett fizetni. A hídszentelést [[Vaszary Kolos]] bíboros-hercegprímás végezte.<ref>dr. Borovszky Samu: Esztergom vármegye</ref> Esztétikai okokból változó nyílásmérettel épült, a középső pillérei közötti távolság 118 méter volt, ami abban a korban rekordnak számított. Felszerkezete folyóméterenként 5 tonna körüli volt, ami nagyon könnyűnek mondható. Az építés iratai fennmaradtak, ezekből tudjuk a munkák előrehaladásának gyors ütemét. A két műszaki ellenőr – Éltető Ákos és Pischinger Gyula – hetente készítettek rajzos jelentést. A
=== Első újjáépítés ===
A hídon 24 éven át élénk forgalom zajlott. A trianoni döntés értelmében a Duna államhatárrá vált, a hidat lezárták. A csehszlovák légionáriusok [[1919]]. [[július 22.|július 22]]-én felrobbantották a párkányi oldalon lévő nyílást, amit később ideiglenes gyaloghíddal pótoltak. A gazdasági szükségesség és a [[Nemzetközi Duna Bizottság]] ösztönzésére Csehszlovákia 1922-ben megkezdte a hídszerkezet helyreállítását. A munkálatokat 1923-1924-ben a Ceskomoravska Koiben cég, 1926-ban a pilseni [[Škoda Holding|Škoda Művek]] végezte. 1927-ben a pozsonyi [[Artur Komlós]] cég a korszerűtlen fa útpályát vasbetonlemezre cserélte és aszfaltburkolattal látta el. A hídon a forgalom 1927. május 1-jén indult újra, az autóforgalmat pedig 1928-tól engedélyezték.<ref>[http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulturalis_ertekek_a_vilagban/Visegradi_orszagok_technikai_2/pages/magyar/003_mo_muszaki_muem_ii.htm Magyarország műszaki műemlékei]</ref>
Másodszor [[1944]]. [[december 26.|december 26-án]] a visszavonuló [[Németország|német]] csapatok a három középső nyílást felrobbantották. A második rombolás nyomai több mint fél [[évszázad]]ig láthatók voltak.
54 ⟶ 55 sor:
Az építkezés [[2000]] októberében kezdődött. A két épségben megmaradt parti nyílást felújították, a felrobbantott hármat újragyártották. Az eredeti 7,2 méteres űrszelvényt az új előírások szerint 9,5 méterre emelték a szlovák fél kérésére. Az új híd ívesebb lett a korábbinál, így azonban vasúti forgalom lebonyolítására nem alkalmas. (A hidat azért építették ívesre, mert még nem volt tisztázott a [[Bős–nagymarosi vízlépcső]] ügye). Ekkor alkalmazták először azt a technikát, amely segítségével a hídelemeket a parton szerelték össze, majd [[uszály]]okon szállították a helyszínre, és hidraulikával emelték helyére egy órai munkával. Az utolsó – 603 tonnás – ív 2001. július 27-én került a helyére. Az elkészült hidat [[2001]]. [[október 11.|október 11-én]] adta át [[Mikuláš Dzurinda]] szlovák és [[Orbán Viktor]] magyar miniszterelnök, valamint [[Günter Verheugen]], akkori EU-bővítési biztos.
A hídon átvezető út a Duna középvonaláig a szlovákiai [[63-as főút (Szlovákia)|63-as főút]], onnantól magyar területen a [[11 326-os
== A híd hatása a térségre ==
143 ⟶ 144 sor:
{{Portál|Hidak| }}
[[Kategória:Esztergom hídjai]]
[[Kategória:Esztergom 19. századi építményei]]
| |||