Wikipédia

„Zsófia Dorottya braunschweig–lüneburgi hercegnő” változatai közötti eltérés

braunschweig–lüneburgi hercegnő
Újabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
új
(Nincs különbség)

A lap 2021. január 4., 04:43-kori változata

Zsófia Dorottya braunschweig-lüneburgi hercegnő (Celle, 1666. szeptember 15. – Ahlden, 1726. november 13.)

Zsófia Dorottya
Prinzessin von Ahlden
Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemség trónörökösnéje
Uralkodási ideje
1692 – 1694
Elődjenem volt
UtódjaAnsbachi Karolina
UralkodóházHannoveri-ház
Született1666. szeptember 15.[1][2][3][4][5]
Celle Castle
Elhunyt1726. november 13. (60 évesen)[1][2][3][4][5]
Ahlden House
NyughelyeFürstengruft
ÉdesapjaGeorge William of Brunswick-Lüneburg-Celle
ÉdesanyjaÉléonore Desmier d'Olbreuse
HázastársaI. György brit király
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsófia Dorottya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

1682-ben Zsófia Dorottya az unokatestvére György Lajos braunschweig-lüneburgi herceg felesége lett; az érdekházassággal biztosította a száli törvényeken kívül eső birtokok családon belül maradását. György Lajos anyja (Pfalzi Zsófia) eleinte ellenezte a házasságot, lenézte Zsófia Dorottya anyját (aki csak grófnő volt) és bizonytalannak érezte leendő menye törvényesített státuszát; végül az anyagi előnyök őt is meggyőzték.[6]

1687-től a házaspár elhidegült egymástól, György inkább szeretőjével, Melusine von der Schulenburggal töltötte idejét. Zsófia egy svéd gróffal, Philip Christoph von Königsmarckkal (Aurora von Königsmarck grófnő öccsével) csalta a férjét és hiába győzködte botránytól tartó anyósa és sógorai, nem volt hajlandó szakítani vele. A választófejedelem ellenségeinek diplomáciai leveleiben azt írták, hogy a svéd grófot 1694 júliusában (feltehetően György felbujtására) meggyilkolták, testére köveket kötöztek és bedobták a Leine folyóba. A gyilkosságot állítólag Ernő Ágost négy udvaronca követte el és egyikük, Don Nicolò Montalbano 150 ezer tallért kapott érte, ami egy miniszter éves fizetésének százszorosa volt.[7] Későbbi pletykák szerint Königsmarck testét darabokra vágták és a hannoveri hercegi palota padlódeszkái alá rejtették.[8] A hannoveri hivatalos álláspont (beleértve Zsófiát) tagadta, hogy bármit is tudna Königsmarck hollétéről.[7]

György és Zsófia házasságát 1694-ben felbontották, nem valamelyik fél hűtlenségére hivatkozva, hanem mert állítólag Zsófia elhagyta a férjét. Apósa jóváhagyásával György az ahldeni kastélyba záratta volt feleségét, ahol Zsófia élete hátralévő harminc évében maradt. Megtiltották, hogy láthassa gyermekeit, hogy újból férjhez menjen és csak a kastély kertjében sétálhatott egyedül (bár felügyelet alatt kikocsizhatott és kényelmes megélhetést biztosító jövedelmet kapott).[9]

Gyermekei

 
Zsófia Dorottya és a gyemekei

Jegyzetek

  1. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
  5. ↑ a b Kindred Britain
  6. ↑ Hatton, 36, 42. o.
  7. ↑ a b Hatton, 51–61. o.
  8. ↑ Farquhar, 152. o.
  9. ↑ Hatton, 60–64. o.

Források

  • Farquhar, Michael. A Treasury of Royal Scandals. New York: Penguin Books (2001). ISBN 978-0-7394-2025-6 
  • Hatton, Ragnhild. George I: Elector and King. London: Thames and Hudson (1978). ISBN 0-500-25060-X 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zsófia_Dorottya_braunschweig–lüneburgi_hercegnő&oldid=23416697”