„Union Pacific GTEL” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés Haladó mobilszerkesztés
Kisebb nyelvtani hibák és elírások javítása
19. sor:
[[File:Alco-GE Union Pacific Gas turbine locomotive diagram.JPG|thumb|Az Alco-GE által készített turbinás mozdony tervrajza]]
 
A Union Pacific régóta kereste a legnagyobb és legjobb mozdonyokat. Az [[1930-as évek]]ben két gőzturbinás mozdonyt teszteltek, de végül elutasították őket. A [[második világháború]] előtt a Union Pacific a dízelmozdonyokat is érdeklődéssel figyelte, de ezek közül egyik sem vontatott teherkocsikat. Az ötlet, hogy négy dízelmozdonyt használjanak egy gőzmozdony teljesítményének elérésére, nem volt túl vonzó, ezért egy jobb megoldás után kutattak. A [[General Electric]] gázturbinákat épített repülőgépek számára, és ugyanezt javasolta mozdonyon való használatra. A Union Pacific úgy gondolta, hogy a mozdony üzemeltetési költsége nagyrészt független a teljesítményétől, ezért kisebb számú erősebb mozdonnyal több pénzt takarítana meg.
 
Úgy döntöttek, hogy a gázturbinás mozdony ötleténekötlete megvalósításának legjobb módja az, hogy a gázturbinákat felszerelik a fővonali tehervonatotkattehervonatokat továbbító mozdonyokra. A nagy távolságok és a viszonylag nagy sebesség maximalizálná a turbinák teljesítményét.
 
Miután a Union Pacific kimutatta érdeklődését, az Alco-GE megépített egy prototípust – a GE 101-et – amit [[1948]]. novemberében fejeztek be, és [[1949]]. júniusában tesztelték, és ezek alatt UP 50-re nevezték át. A Union Pacific soha nem vette birtokába a mozdonyt, egyike volt [[Észak-Amerika]] azon kevés [[belső égésű motor]]ral rendelkező mozdonyainak, amelyek mindkét végén vezetőfülke volt.
 
Az UP 50 B+B-B+B [[tengelyelrendezés]]sel rendelkezett. A turbina 3,6 MW energiát állított elő, amelyből 3,4 MW-ot a vontatásra használt. Ez a teljesítmény több mint duplája volt a korabeli dízel-elektromos mozdonyokénak. A mozdony súlya 230 000 kilogramm, éshossza 24 méter hosszú volt.
 
==Első generáció==
[[File:Union Pacific first generation GTEL locomotive 1953.JPG|thumb|Első generációs GTEL és egy 1923-as elektromos autó [[Fremont (Nebraska|Fremont]]ban]]
 
[[1952]] januárjától [[1953]] augusztusáig gyártott UP egységeket 51-től 60-ig számozták. Ezek viszont csak az egyik végükön rendelkeztek vezetőfülkével az üzemanyag -kapacitás növelése érdekében. Áruk 540 000 [[amerikai dollár]] volt.{{sfn|Stagner|1993|pp=36-37}} A mozdony váza 27 000 liternyi üzemanyagot szállított.
 
A GTEL-ek eredetileg tehervagonokat vontattak az utahi [[Ogden (Utah)|Ogden]] és a wyomingi [[Green River (Wyoming)|Green River]] között, áthaladva a Weber Canyon-on és az Utah Echo Canyon-on.
1954-ben megkezdték az Ogden-Laramie és nem sokkal később az Ogden-Cheyenne vonalon való szállítást. [[1955]]-ben és [[1956]]-ban 91 000 liter űrtartalmú üzemanyag tartálytüzemanyagtartályt építettek a turbinák mögé, így az iowai [[Council Bluffs (Iowa|Council Bluffs]]ba is eljutottak.
 
Az UP 53-at egy tetőre szerelt, továbbfejlesztett légbevezető tesztelésére használták. Ez a fejlesztés sikeresnek bizonyult, és az 57-60-as számú mozdonyokat is ezzel építették.<ref name="Lee19">{{harvnb|Lee|1975|p=19}}</ref>
 
[[1953]] májusában egy túlnyomásos tartálykocsi felhasználásával az UP 57-et [[propán]] meghajtásúvá tették. Ez az üzemanyag tisztán égett, és nem rongálta a turbina lapátjait, mint a Bunker C olaj, de nehezebb volt szállítani, és biztonsági problémák merültek fel. A projekt [[1954]] januárjában ért véget, és az UP 57-et visszaalakították, hogy ismét Bunker C-t használjon. Egyéb átalakítás nem történt.<ref>{{harvnb|Lee|1975|p=30}}</ref><ref>{{cite web |url=http://philosophyofscienceportal.blogspot.com/2010/06/union-pacific-railroads-ge-4500-gas.html |website=Philosophy of Science Portal |title=Union Pacific Railroad's GE 4500 gas turbine electric locomotive...good idea, bad idea? |date=June 8, 2010 |access-date=2012-04-29}}</ref>
 
Az UP 59-et és 60-at egy kísérleti 6700&nbsp;kW teljesítményű dupla turbinás párban alkalmazták, megosztva az üzemanyag -ellátást. A hátsó turbinában néha lángkicsapódás jött létre. A nehézségek minimalizálása érdekében végzett módosítások ellenére a kísérletet leállították, a további dízelmozdonyok üzemeltetése érdekében.<ref>{{harvnb|Lee|1975|p=31}}</ref>
 
Az első generációs turbinákat 1964-ben selejtezték le.<ref name="UtahRails Roster">{{cite web|last1=Strack|first1=Don|title=Union Pacific Railroad Roster of Diesel and Turbine Locomotives, 1934-2009| url= http://utahrails.net/up-diesel-roster/up-diesel-roster-01.php|website=Utah Rails|date=2015-08-04|access-date=2015-12-05}}</ref>
46. sor:
[[File:Union Pacific generation 2 GTEL and Big Boy locomotive 4022.jpg|thumb|left|A Union Pacific 75 második generációs GTEL és a [[Union Pacific 4000]], [[Cheyenne (Wyoming)|Cheyenne]]ben, 1956-ban]]
 
A UP 61-től 75-ig számozott egységeket [[1954]] kezdetén szállították le. A mozdony külsején futó járdák miatt a ''Veranda'' becenevet kapta. A mozdony turbinája és az elektromos berendezései nagyjából megegyeztek az első generációéval, habár az oldalsó légbeömlő nyílást, az UP 53-on teszteltre cserélték.
 
A Verandákat [[1963]] augusztusa és [[1964]] júniusa között selejtezték le.
53. sor:
[[File:Union Pacific third generation GTEL locomotive.JPG|thumb|A UP 1 harmadik generációs GTEL 1965 októberében]]
 
[[1955]]-ben a Union Pacific új turbinás-elektromos mozdonyt rendelt, a világvilágon legerősebbikéta legerősebbnek számított akkoriban.
 
Az A egység tartalmazta a vezetőfülkét és a tartalék dízelmotort. A B egységben helyezkedett el a turbina és a fő generátorok, hogy energiát szolgáltassanak a mindkét egységben megtalálható vontatómotoroknak.
 
A turbina egy újfajta GE Frame egyszerű ciklusú gázturbina volt, tizenhat fokozatú kompresszorral, tíz égéstérrel és egy kétlépcsős turbinával. A nehéz Bunker C olaj felmelegítéséhez és cseppfolyósításához nem volt szükség gőzgenerátorra, mivel a [[szerkocsi]]k szigeteltek voltak. Az eredeti terv az volt, hogy ezeket az egységeket egy 7000-es sorozatba sorolják, de végül csak 1-től 30-ig számozták őket.
 
[[1958]] augusztusa és [[1961]] júniusa között szállították le őket a Union Pacific-nek. Ezen egységek jelentősen eltértek az előző generációktól, és C-C tengelyelrendezésűek voltak (a szerlocsikatszerkocsikat). A mozdony teljes szerkocsival körülbelül 610 tonnát nyomott. Folyamatos vontatási ereje 6600 kg volt, a 105 km/h 74:18 sebességváltóval.
 
Az ezekben az egységekben lévő turbinák a legerőteljesebb motorok, amelyeket valaha észak-amerikai mozdonyokba telepítettek.