„Jakob Böhme” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
34. sor:
==Filozófiája==
[[Kép:Görlitz - Bogstraße - Nikolaikirchhof - Böhmegrab 02 ies.jpg|jobbra|bélyegkép|200px|Böhme sírhelye]]
Gondolatainak summázata, hogy Isten a világ kezdete, vége és szubsztanciája is egyben, aki amikor a világot is teremtette, egyszersmind önmagát is szülte.<ref>L. Menyhért László: Okkult tudományok kézikönyve</ref> [[Teozófia|Teozofikus]] filozófiájában a német misztika és a reneszánsz kori [[természetfilozófia]] elemei olvadnak egybe. Gondolkodásának előremutató vonása a világ és minden dolog mozgásának, ellentmondásos fejlődésének dialektikus megsejtése; [[panteizmus]]ában, ha akaratlanul is, benne rejlenek a [[materializmus]] csírái.<ref>Világirodalmi lexikon 1. Böhme (1970)</ref>
Böhmében mélységes gondolatok fantasztikus ötletekkel elegyedve küszködnek, hogy kifejezésre jussanak, hatalmas költői lendületek a megfoghatatlanba s kifejezhetetlenbe enyésző sejtésekkel szövetkeznek. Gondolkozása nem volt logikai és csak azt, amit isteni sugalmazásnak tartott követvén, nehéz eligazodni előadásában, amelynek nyelve is homályos és az [[apokalipszis]], továbbá az [[alkímia]] félig megértett szavait, képeket és hasonlatokat sajátságos egyveleggé keveri. Mindazonáltal csakhamar bizonyos rajongás környezte Böhme emlékét. Egy külön köztársaság a Böhmisták keletkeztek, amelyhez az említett Frankenberg, Johann Theodor von Tschesch bányatanácsos, Walter Boldizsár, sokat utazott orvos, aki először nevezte Böhmét philosophus teutonicusnak, egyéb orvosok, tanárok tartoztak. Gichtel, műveinek kiadója, buzgóan terjesztette Böhme tanításait, mely Pordage, Brumley és Jane Leade révén [[Anglia|Angliában]] is elterjedt; [[Franciaország]]ban a [[17. század]]ban Pierre Poiret-ben, a [[18. század]]ban a szellemes Saint-Martin-ban talált hű követőkre. A 18. század végén a romantikusok, azután [[Franz Baader]] újra fölelevenítették Böhme emlékezetét, [[Friedrich von Schlegel]]nek volt érzéke Böhme eredetisége iránt. [[Friedrich Wilhelm Joseph Schelling|Schelling]] sokat átvett tőle míg [[Georg Wilhelm Friedrich Hegel|Hegel]], aki Böhme alapgondolataiban rendkívül becses spekulációt ismert fel; Böhmétől származtatta az újabb filozófia keletkezését.
| |||