„Posztkeynesiánus közgazdaságtan” változatai közötti eltérés

'''A poszt-keynesi gazdaságtan''' a [[Közgazdaságtan|közgazdasági gondolkodás]] iskolája, amelynek eredete [[John Maynard Keynes]] ''általános elméletéből'' származik, a későbbi fejlõdésétfejlődését pedig nagymértékben befolyásolta Michał Kalecki, Joan Robinson, [[Káldor Miklós|Nicholas Kaldor]], Sidney Weintraub, Paul Davidson, Piero Sraffa és Jan Kregel. Robert Skidelsky történész szerint a Keynes utáni iskola továbbra is a legközelebb áll Keynes eredeti munkájának szelleméhez. <ref>{{Harvnb|Skidelsky|2009}}</ref> <ref>Financial markets, money and the real world, by Paul Davidson, [https://books.google.com/books?id=88XA6OHxVAcC&pg=PA88&q=post-keynesian pp. 88–89]</ref>

A "poszt-keynesiánus" kifejezést először Eichner és Kregel (1975) ,<ref>{{Harvnb|Eichner and Kregel|1975}}</ref> valamint a ''Journal of Post Keynesian Economics folyóirat'' 1978-ban történő megalapításával használták.

A poszt-keynesi közgazdászok egyetértenek abban, hogy Keynes elméletét a két másik vezető keynesiánus iskola súlyosan félremagyarázza: aza neo-keynesiánus közgazdaságtan, amely az 1950-es és 60-as években ortodox volt, és az új keynesiánus közgazdaságtan, amely a [[neoklasszikus közgazdaságtan]] különféle ágaival együtt az 1980-as évek óta meghatározó a főáramú [[Makroökonómia|makrogazdaságtanban]] . A poszt-keynesiánus közgazdaságtan a gazdaságelmélet újjáépítésére tett kísérletnek tekinthető Keynes elképzeléseinek és meglátásainak fényében. Egyes poszt-keynesiánusok progresszívebbprogresszívabb nézetet vallottak, mint maga Keynes, nagyobb hangsúlyt fektetve a munkavállaló barát politikákra és az újraelosztásra. Robinson, Paul Davidson és Hyman Minsky hangsúlyozták a különböző típusú befektetések közötti gyakorlati különbségek gazdaságra gyakorolt hatásait, ellentétben, Keynes elvontabb nézeteivel.

A poszt-keynesiánus közgazdaságtan <ref>For a general introduction see {{Harvnb|Holt|2001}}</ref> hozzájárulása az aggregát foglalkoztatás elméletén túl kiterjedt a jövedelemelosztás, a növekedés, a kereskedelem és a fejlődés elméleteire is, amelyekben a pénzigény kulcsszerepet játszik, míg a neoklasszikus közgazdaságtanban ezeket a technológia erői határozzák meg, a preferenciák és az adottságok. A monetáris elmélet területén a poszt-keynesiánus közgazdászok az elsők között hangsúlyozták, hogy a pénzkínálat reagál a banki hitel iránti keresletre, <ref>{{Harvnb|Kaldor|1980}}</ref> így a [[központi bank]] nem tudja ellenőrizni a pénz mennyiségét, csak a kamatlábat tudja kezelni a monetáris tartalékok mennyiségének menedzselésén keresztül.

Ez a nézet nagyrészt beépült a [[Monetáris politika|monetáris politikába]] ,  amely most a kamatlábat célozza meg eszközként, nem pedig a pénz mennyiségét. A pénzügyek terén Hyman Minsky a pénzügyi törékenységen alapuló pénzügyi válságelméletet terjesztett elő, amely 2008 után jelentős figyelmet élvezett. <ref>{{Cite journal|author=Palley|first=Thomas|date=April 2010|title=The Limits of Minsky’s Financial Instability Hypothesis as an Explanation of the Crisis|url=https://monthlyreview.org/2010/04/01/the-limits-of-minskys-financial-instability-hypothesis-as-an-explanation-of-the-crisis/|journal=Monthly Review|volume=61}}</ref>

A poszt-keynesiánus elméletnek számos irányzata van, különféle hangsúlyokkal. Joan Robinson Michał Kalecki tényleges kereslet-elméletét felsőbbrendűnek tartotta Keynes elméleteinél. Kalecki elmélete a munkások és a tőkések osztályosztályonközötti osztályharcon és a tökéletlen versenyen alapul. <ref>{{Harvnb|Robinson|1974}}</ref> Robinson a homogén tőkén alapuló összesített termelési funkciók kritikáját is vezette - a cambridge-i tőke vitája - megnyerte az érvet, de nem a csatát. <ref>{{Harvnb|Pasinetti|2007}}</ref> Piero Sraffa írásai jelentősen befolyásolták a poszt-keynesi posztot ebben a vitában, bár Sraffa és neoricardiai hívei több inspirációt merítettek [[David Ricardo|David Ricardótól,]] mint Keynes. [[Káldor Miklós|Nicholas Kaldor]] munkájának nagy része a skála megtérülésének növelésére, az útfüggőségre és az elsődleges és az ipari szektor közötti legfontosabb különbségekre épülő elképzeléseken alapult. <ref>{{Harvnb|Harcourt|2006}}, {{Harvnb|Pasinetti|2007}}</ref>

Paul Davidson <ref>{{Harvnb|Davidson|2007}}</ref> szorosan követi Keynes-tKeynest, amikor az időt és a bizonytalanságot helyezi az elmélet középpontjába, amelyből a pénz és a monetáris gazdaság jellege fakad. Az eredetileg kontinentális Európában kifejlesztett monetáris áramkör-elmélet különös hangsúlyt fektet a pénz mint fizetési eszköz megkülönböztető szerepére. E szálak mindegyike a későbbi közgazdász generációk további fejlődését látja.

A modern monetáris elmélet egy viszonylag friss ág, amelyet Wynne Godley és Hyman Minsky munkaerő-piaci elképzeléseinek makrogazdasági modellezése, valamint a chartizmus és a funkcionális pénzügy befolyásol .

Az Egyesült Királyságban létezik a [http://www.postkeynesian.net Post Keynesian Economics Society] (PKES) is.<ref>http://www.postkeynesian.net</ref> Ezt korábban Post Keynesian Economics Study Group-nak (PKSG) hívták, de 2018-ban megváltoztatta a nevét. Az Egyesült Királyságban poszt-keynesiánus közgazdászok a következő egyetemeken találhatók:

Kanadában a poszt-keynesiánusok megtalálhatók az Ottawai Egyetemen és a Laurentian Egyetemen .

Németországban a poszt-keynesianizmus nagyon erős a Berlin School of Economics and Law-n <ref>{{Cite web |url=https://campus4u.hwr-berlin.de/qisserver/rds?state=modulBeschrDetailInfo&moduleParameter=modDescr&struct=auswahlBaum&nextdir=qispos/modulBeschr/gast&next=redTree.vm&createInfoTree=Y&create=blobs&expand=1&nodeID=auswahlBaum%7Cmodul:pordnr=5012&pord.pordnr=5012&lastState=modulBeschrGast&noDBAction=y&init=y&asi= |title=HWR Berlin - Campus4U |work=campus4u.hwr-berlin.de}}</ref> és annak mesterképzésén: Nemzetközi Közgazdaságtan [MA]. Sok német poszt-keynesiánus szerveződik a Forum makroökonómiai és makroökonómiai politikájában. <ref>{{Cite journal|doi=10.4337/ejeep.2009.02.04|volume=6|issue=2|title=Forum: The Research Network Macroeconomics and Macroeconomic Policies (FMM) – Past, present and future|year=2009|journal=European Journal of Economics and Economic Policies: Intervention|pages=166–173|author=Hein|first=Eckhard}}</ref>

Az ausztráliai Új-Dél-Wales-i Newcastle -i Egyetemen található a poszt-keynesiánus [[Agytröszt|agytröszt,]] a Teljes Foglalkoztatás és Tőke Központja (CofFEE).