„Kemenesszentmárton” változatai közötti eltérés

→‎Története: apróságok
(→‎Fekvése: bővebben)
(→‎Története: apróságok)
 
== Története ==
A falu határa ősidők óta lakott hely, ezt bizonyítják azok a régészeti leletek, melyek a Felső-Marcal-melléke dűlőből, illetve a Cinca pataktól északra emelkedő dombhátról gyűjtöttekkerültek beelő. Köztük találhatóak [[Újkőkorszak|újkőkor]]i, [[Kőrézkor|réz-]]és [[bronzkor]]i, valamint a bronzkor végivégéről származó emlékek is. Az innenitt származófeltárt [[bronz]]kincs elemei – többek között kard-, sarló-, és baltatöredékek, ma a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ban láthatóak.
 
A [[Római Birodalom|római idők]] emléke az a korabeli hadiút, amely a falu határában, [[Kemenessömjén]] - [[Vönöck]] irányába vezetett. KiemelkedőA nyomai, kiemelkedő, kavicsos domborulatként nyomai még ma is fellelhetők a szántásokon.
 
Első ismert, írásos említése ''(Zenthmarton)'' már templomára is utal. [[1592]]-ben hódolt először a [[Oszmán Birodalom|törököknek]]. [[1643]]-ban engedélyt kértek a megyétől a hódolásra, vagy segítséget a támadók ellen, hogy lakóhelyükön maradhassanak. Mindezek ellenére [[1685]]-ben elnéptelenedett településként tartották számon.
 
Története során korábban többnyire kisnemesek birtokolták, [[1744]]-ben a 143 férfibólférfi lakosából 77 volt nemes. Hosszú ideig a környék jelentős [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] vallási központja volt, Vönöck és Szentmárton közös prédikátora lakott itt.
 
Története során korábban többnyire kisnemesek birtokolták, [[1744]]-ben a 143 férfiból 77 volt nemes. Hosszú ideig a környék jelentős [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] vallási központja volt, Vönöck és Szentmárton közös prédikátora lakott itt.
Itt született Füzy János nemes, az [[1610-es évek]] környékén.