„Kemenesszentmárton” változatai közötti eltérés

A falu határa ősidők óta lakott hely, ezt bizonyítják azok a régészeti leletek, melyek a Felső-Marcal-melléke dűlőből, illetve a Cinca pataktól északra emelkedő dombhátról gyűjtöttekkerültek beelő. Köztük találhatóak [[Újkőkorszak|újkőkor]]i, [[Kőrézkor|réz-]]és [[bronzkor]]i, valamint a bronzkor végivégéről származó emlékek is. Az innenitt származófeltárt [[bronz]]kincs elemei – többek között kard-, sarló-, és baltatöredékek, – ma a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ban láthatóak.

A [[Római Birodalom|római idők]] emléke az a korabeli hadiút, amely a falu határában, [[Kemenessömjén]] - [[Vönöck]] irányába vezetett. KiemelkedőA nyomai, kiemelkedő, kavicsos domborulatként nyomai még ma is fellelhetők a szántásokon.

Első ismert, írásos említése ''(Zenthmarton)'' már templomára is utal. [[1592]]-ben hódolt először a [[Oszmán Birodalom|törököknek]]. [[1643]]-ban engedélyt kértek a megyétől a hódolásra, vagy segítséget a támadók ellen, hogy lakóhelyükön maradhassanak. Mindezek ellenére [[1685]]-ben elnéptelenedett településként tartották számon.