„Krzysztof Kieślowski” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8
javítgatás
1. sor:
 
{{Személy infobox
| típus = Rendező
13 ⟶ 12 sor:
| IMDb = 0001425
| PORT.hu = 833
}}'''Krzysztof Kieślowski''' ([[Varsó]], [[1941]]. [[június 27]]. – [[Varsó]], [[1996]]. [[március 13]].) [[Lengyelek|lengyel]] [[filmrendező]] és [[forgatókönyvíró]]. Nemzetközileg legismertebb alkotásai a ''Tízparancsolat'' című [[Televíziós sorozat|TV sorozattévésorozat]] (''Dekalog,'' 1989), a ''Veronika kettős élete'' (1991) és a ''Három szín'' [[trilógia]] (1993–1994).<ref name="imdb">{{Cite web |title=Krzysztof Kieślowski |publisher=IMDb |url=https://www.imdb.com/name/nm0001425/ |accessdate=19 May 2012}}</ref> Karrierje során számos díjat kapott, köztük a [[Cannes-i fesztivál|cannes-i filmfesztivál]] [[Zsűri díja (cannes-i fesztivál)|zsűrijének díját]] (1988), [[FIPRESCI|FIPRESCI díját]] (1988, 1991) és [[Ökumenikus zsűri díja (cannes-i fesztivál)|ökumenikus zsűrijének díját]] (1991); a [[Velencei Nemzetközi Filmfesztivál|velencei filmfesztivál]] FIPRESCI-díját (1989), [[Arany Oroszlán díj|Arany Oroszlán]] (1993) és OCIC-díjat (1993); valamint a [[Berlini Nemzetközi Filmfesztivál]] [[Ezüst Medve díj a legjobb rendezőnek|Ezüst Medve]] (1994) díját. [[1995]]-ben [[Oscar-díj|Oscar-]]<nowiki/>jelölést kapott a legjobb rendező és a legjobb író kategóriában.<ref name="imdbawards">{{Cite web |title=Awards for Krzysztof Kieślowski |publisher=IMDb |url=https://www.imdb.com/name/nm0001425/awards |accessdate=19 May 2012}}</ref>
 
A Brit Filmintézet [[2002]]-es ''Sight & Sound'' listáján második helyen szerepelt, mint a modern idők tíz legjobb filmrendezőjének egyike.<ref>{{Cite web |url=http://old.bfi.org.uk/sightandsound/feature/63 |title=Sight & Sound &#124; Modern Times |publisher=BFI |date=25 January 2012 |accessdate=9 September 2012 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20181013200533/http://old.bfi.org.uk/sightandsound/feature/63 |archivedate=13 October 2018}}</ref>
24 ⟶ 23 sor:
Tizenhat évesen három hónapig egy tűzoltóképző iskolába járt, majd különösebb karriercél nélkül a varsói Színházművészeti Főiskolára jelentkezett, mert azt egy rokona vezette. Úgy döntött, hogy színházi rendező lesz, de mivel rendezői képzés nem volt, első lépésként a film szakot választotta.
 
A főiskola elhagyása után színházi jelmezszabóként dolgozott, majd jelentkezett a Łódźiłódźi Film-, TV- és Színművészeti Főiskolára, ahol [[Roman Polański|Roman Polanski]], [[Andrzej Wajda]] és [[Krzysztof Zanussi]] is tanult. Kétszer is elutasították. Hogy elkerülje a kötelező sorkatonai szolgálatot, rövid ideig művészeti egyetemista lett Varsóban, és drasztikus [[Diéta (étrend)|diétába]] fogott, hogy orvosilag is alkalmatlanná váljon a szolgálatra. Végül [[1964]]-ben, harmadik próbálkozásra felvették a Łódźiłódźi iskola rendezői szakára.<ref name=":0">{{Cite web |url=https://blog.europeana.eu/2019/06/krzysztof-kieslowski-migratory-filmmaker/ |title=Krzysztof Kieślowski: migratory filmmaker |author=Jazdon |first=Mikołaj |date=June 2019 |work=[[Europeana]] (CC By-SA) |language=en-GB |accessdate=2019-10-15}}</ref> Ide [[1968]]-ig járt, és bár szigorú korlátozások voltak érvényben, Lengyelországon belül sokat utazhatott dokumentációs kutatás és filmezés céljából. A színház iránti érdeklődését hamar elvesztette, és úgy döntött, hogy [[Dokumentumfilm|dokumentumfilmeket]] készít.
[[Fájl:Kieślowski-Sokołowsko2.JPG|alt=Photo of the house where Kieślowski was raised|bélyegkép| A Sokołowsko Główna utca 23. szám alatti ház, ahol Kieślowski lakott]]
[[1967]]-ben házasságot kötött Maria (Marysia) Cautilloval, akivel élete végéig élt. [[1972]]-ben megszületett lányuk, Marta.
 
Utolsó filmjét (''Három szín: Piros'') a [[Cannes-i fesztivál|cannes-i filmfesztiválon]] mutatták be [[1994]]-ben. A premier után Kieślowski bejelentette, hogy visszavonul a filmrendezéstől.
 
[[1996]]-ban szívinfarktust kapott, majd az ezt követő műtét közben meghalt.
35 ⟶ 34 sor:
 
=== 1966–1980: dokumentumfilmek ===
Korai [[Dokumentumfilm|dokumentumfilmjei]] a városlakók, a munkások és a katonák hétköznapi életét mutatják be. Noha nem volt nyíltan politikai filmrendező, a lengyel élet pontos ábrázolásának kísérlete hamar kiváltotta a hatóságok ellenállását. A ''Munkások '71'' című televíziós filmjét, amelyben a dolgozók az [[1970]]-es tömeges [[Sztrájk|sztrájkok]] okairól vitatkoznak, csak rendkívül cenzúrázott formában mutatták be. A ''Munkások '71'' után, ''Önéletrajz'' című filmjében a hatóságok működését mutatja be: egy, a hatóságok által megfigyelt ember fiktív történetét ötvözi egy valós Politbüropolitbüro üléseinek dokumentarista bemutatásával. Habár Kieślowski úgy vélte, hogy a film hatóságellenes, kollégái bírálták, mert együttműködött a kormánnyal annak elkészítésében.<ref>{{Cite web |url=https://www.indiewire.com/2013/03/the-essentials-krzysztof-kieslowski-100770/ |title=The Essentials: Krzysztof Kieslowski |author=Perez |first=Rodrigo |work=indiewire.com |date=13 March 2013 |accessdate=21 March 2019}}</ref>
 
Kieślowski később azt mondta, hogy két okból hagyott fel a dokumentumfilm-készítéssel: a ''Munkások '71'' cenzúrája miatt, ami kétségessé tette számára, hogy az igazság bemutatható-e egy autoriter rezsimben, és egy, az ''Vasútállomás'' (1981) forgatásán bekövetkezett baleset miatt, melynek felvételeit kis híján felhasználták egy büntetőperben.
42 ⟶ 41 sor:
 
=== 1975–1988: lengyel filmkarrier ===
Első, nem [[Dokumentumfilm|dokumentarista]] filmje, a ''Társulat'' (1975), TV tv-film volt, és a Mannheimi Filmfesztiválon első díjat nyert. A ''Társulat'' is és következő játékfilmje is, a ''Forradás'' (1976) [[szocreál]] művek voltak, sok szereplővel: a ''Társulat'' egy színpadi produkción dolgozó technikusokról szól, a ''Forradás'' pedig arról, ahogy egy rosszul megtervezett ipari projekt felforgatja egy kisváros életét. Mindkettő dokumentumfilmes stílusban készült, sok nem hivatásos színésszel. Korábbi filmjeihez hasonlóan ezek is a hétköznapokat mutatják egy elnyomó rendszer súlya alatt, de nyílt kommentár nélkül.
 
Az ''Amatőr'' (1979), amely a 11. [[Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál|Moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválon]] nyerte el a fődíjat<ref name="Moscow1979">{{Cite web |url=http://www.moscowfilmfestival.ru/miff34/eng/archives/?year=1979 |title=11th Moscow International Film Festival (1979) |accessdate=2013-01-18 |work=MIFF |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140403102012/http://www.moscowfilmfestival.ru/miff34/eng/archives/?year=1979 |archivedate=3 April 2014}}</ref> és a ''Véletlen'' (1981) hasonló jellegűek, de a közösség helyett az egyén [[Erkölcs|erkölcsi]] választásaira fókuszálnak.
 
Ebben az időszakban Kieślowskit az [[Andrzej Wajda]] és [[Agnieszka Holland]] nevével fémjelzett, „Az erkölcsi megfontolások mozija” nevű laza lengyel rendezői mozgalom részének tekintették, ezért minden korai filmjét [[Cenzúra|cenzúrázták]], újraforgattatták, újravágatták vagy egyenesen betiltották. A ''VéletlentVéletlen''t például csak hat évvel befejezése után, [[1987]]-ben kezdték forgalmazni Lengyelországban.
 
Leginkább politikai filmje talán a ''Befejezés nélkül'' (1984), mely egy halott ügyvéd szellemének és özvegyének szempontjából mutatja be az [[Lengyelország#20. század|1981 és 1983 közötti lengyelországi hadiállapot]] idejének politikai pereit. Korabeli lengyelországi fogadtatása rendkívül negatív volt mindegyik fajsúlyos politikai tényező, azaz mind a kormány, mind az ellenzék és az egyház részéről.<ref name=":0">{{Cite web |url=https://blog.europeana.eu/2019/06/krzysztof-kieslowski-migratory-filmmaker/ |title=Krzysztof Kieślowski: migratory filmmaker |author=Jazdon |first=Mikołaj |date=June 2019 |work=[[Europeana]] (CC By-SA) |language=en-GB |accessdate=2019-10-15}}</ref> „Kizárólag a közönségnek tetszett” – nyilatkozta később Kieślowski. „Soha máskor nem kaptam annyi támogató levelet és telefonhívást ismeretlenektől. Mindegyikük azt mondta, hogy a hadiállapot igazi arcát mutattam be.”
 
A forgatás idején szoros együttműködés alakult ki közte és Zbigniew Preisner [[zeneszerző]], illetve Krzysztof Piesiewicz ügyvéd között. Utóbbival egy hasonló témájú dokumentumfilm előkészítése kapcsán találkozott, és innét kezdve összes filmjének [[Forgatókönyv|forgatókönyvét]] együtt írták. Ezen filmek nagy részéhez Preisner szerezte a zenét, jelentős részüket ő is adta elő. A filmek szereplői gyakran beszélnek ezekről a zenékről, mint a (fiktív) holland zeneszerző, ''Van den Budenmayer'' műveiről.<ref name="oxford">{{Cite news|author=Abrahamson|first=Patrick|title=Kieślowski's Many Colours|work=Oxford University Student|date=2 June 1995|url=http://www.musicolog.com/kieslowski_manycolours.asp|accessdate=19 May 2012}}</ref>
 
A ''Tízparancsolat'' (1988) egy tíztízrészes részes rövidfilm-sorozatrövidfilmsorozat, mely a Lengyel Televízió számára készült, [[Nyugat-Németország|Nyugatnyugat-Németnémet]] támogatással. Mindegyik rész egy óra hosszú, egy varsói [[Lakótelep|lakótelepen]] játszódik és a [[tízparancsolat]] valamelyikéhez kapcsolódik. Kieślowski legelismertebb alkotása. Az eredeti tervek szerint mindegyik részt más rendező készítette volna, de Kieślowski nem tudott lemondani a teljes kontrollról, és végül mindegyik részt ő maga rendezte.
 
Az ötödik és a hatodik résznek készültek hosszabb változatai is, ''Rövidfilm a gyilkolásról'' (1988) és ''[[Rövidfilm a szerelemről|]]''Rövidfilm a szerelemről'']] (1988) címmel. A kilencedik rész hosszabb változata, ''Rövidfilm a féltékenységről'' címmel<ref>{{Hivatkozás/Könyv |editor=Bernard |title=Krzysztof Kieslowski: Interviews |year=2016 |publisher=University Press of Mississippi |isbn=1626745749}}</ref> végül nem készült el. Ez lett volna Kieślowski tizenharmadik filmje [[1988]]-ban.
A ''Tízparancsolat'' (1988) egy tíz részes rövidfilm-sorozat, mely a Lengyel Televízió számára készült, [[Nyugat-Németország|Nyugat-Német]] támogatással. Mindegyik rész egy óra hosszú, egy varsói [[Lakótelep|lakótelepen]] játszódik és a [[tízparancsolat]] valamelyikéhez kapcsolódik. Kieślowski legelismertebb alkotása. Az eredeti tervek szerint mindegyik részt más rendező készítette volna, de Kieślowski nem tudott lemondani a teljes kontrollról, és végül mindegyik részt ő maga rendezte.
 
Az ötödik és a hatodik résznek készültek hosszabb változatai is, ''Rövidfilm a gyilkolásról'' (1988) és [[Rövidfilm a szerelemről|''Rövidfilm a szerelemről'']] (1988) címmel. A kilencedik rész hosszabb változata, ''Rövidfilm a féltékenységről'' címmel<ref>{{Hivatkozás/Könyv |editor=Bernard |title=Krzysztof Kieslowski: Interviews |year=2016 |publisher=University Press of Mississippi |isbn=1626745749}}</ref> végül nem készült el. Ez lett volna Kieślowski tizenharmadik filmje [[1988]]-ban.
 
=== 1990–1994: külföldi kereskedelmi siker ===
Utolsó négy filmje külföldi [[Koprodukció|koprodukcióban]] készült, főleg francia pénzből, a román származású Marin Karmitz [[producer]] segítségével. Ezek is, a ''Tízparancsolathoz'' és a ''Véletlenhez'' hasonlóan [[Erkölcs|erkölcsi]] és [[Metafizika|metafizikai]] kérdésekkel foglalkoznak, mint például a [[francia forradalom]] ideái (''[[Szabadság, egyenlőség, testvériség|Szabadság, Egyenlőség, Testvériség]]''), de elvontabb szinten, kisebb szereposztásokkal, inkább az egyénre, a benne lezajló folyamatokra figyelve és kevésbé a közösségekre. Lengyelország ezekben a filmekben többnyire európai kívülállók szemén keresztül jelenik meg. <ref>{{Cite web |url=https://www.vox.com/2016/9/27/13012144/kieslowski-political-films-decalogue-three-colors-veronique |title=Political movies are hard to pull off. The films of Krzysztof Kieslowki hold the key. |author=Wilkinson |first=Alissa |work=vox.com |publisher=Vox Media Inc. |date=27 September 2016 |accessdate=21 March 2019}}</ref>
 
Ezen filmek közül az első a ''Veronika kettős élete'' (1990), Irène Jacob főszereplésével. Kereskedelmi sikere tette lehetővé Kieślowski ambiciózus tervének megvalósítását, utolsó filmjeinek, a ''Három szín'' [[Trilógia|trilógiának]] az elkészítését. A ''Három szín'' darabjai, a ''Kék'' (1993), a ''Fehér'' (1994) és a ''Piros'' (1994) a [[francia zászló]] által szimbolizált ideákról szólnak: kék: szabadság, fehér: egyenlőség, piros: testvériség.
66 ⟶ 64 sor:
=== Posztumusz munkák ===
[[Fájl:Kieslowski_Powazki.jpg|alt=Photo of Kieślowski's grave|bélyegkép| Kieślowski sírja]]
Halálakor Kieślowski, állandó szerző társávalszerzőtársával, Piesiewicz-csel egy újabb trilógián dolgozott, melyet [[Dante]] [[Isteni színjáték|Isteni színjátéka]]a ihletett, ''Menny'', ''Pokol'' és ''Purgatórium'' címekkel. Ezek közül csak az elsőnek fejezték be együtt a forgatókönyvét. Ebből Tom Tykwer készítette el a ''Mennyet'', melyet 2002-ben mutattak be a [[Berlini Nemzetközi Filmfesztivál|Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon]]on<ref>{{Cite news|author=Rockwell|first=John|url=https://www.nytimes.com/2002/10/06/movies/film-a-polish-master-s-last-collaboration.html|title=FILM; A Polish Master's Last Collaboration|date=2002-10-06|work=The New York Times|accessdate=2020-04-27|language=en-US}}</ref> <ref>{{Cite web |url=http://rogerebert.suntimes.com/apps/pbcs.dll/article?AID=/20021018/REVIEWS/210180305/1023 |title=Heaven |author=Roger Ebert |date=18 October 2002 |work=RogerEbert.com |accessdate=2 February 2015}}</ref>. Piesiewicz később befejezte a másik két forgatókönyvet, amik alapján Danis Tanovic [[boszniai]] rendező elkészítette a trilógia második darabját, a Poklot (2005)<ref name="Bradshaw">{{Cite news|author=Bradshaw|first=Peter|title=Hell (L'Enfer)|url=https://www.theguardian.com/culture/2006/apr/21/4|accessdate=26 December 2017|work=The Guardian|date=21 April 2006}}</ref>.
 
[[Jerzy Stuhr]], aki számos Kieślowski -filmben szerepelt és az ''Amatőr'' forgatókönyvének is társszerzője, Kieślowski forgatókönyve alapján készítette a ''Nagy állat'' (''Duże zwierzę'', 2000) című filmjét.
 
== Öröksége ==
109 ⟶ 107 sor:
=== Játékfilmek és tévéfilmek ===
 
* ''Társulat'' (TV tv-dráma, 1975)
* Forradás (1976)
* ''Nyugalom'' ''(''1976)
* ''Amatőr'' (1979)
* ''Rövid munkanap'' (''Krótki dzień pracy'' 1981)
143 ⟶ 141 sor:
 
* [[Cannes-i Filmfesztivál]] [[FIPRESCI-díj]] (1991)
* [[Cannes-i Filmfesztivál|Cannes-i Filmfesztivá]] [[Ökumenikus zsűri díja (cannes-i fesztivál)|Ökumenikus zsűrijének díja]] (1991)
* Cannes-i Filmfesztivál jelölése az [[Arany Pálma|Arany Pálmára]] (1991)
* A francia filmkritikusok díja: A legjobb külföldi film (1992)
151 ⟶ 149 sor:
 
* [[Velencei Filmfesztivál]] Golden Ciak-díj (1993)
* Velencei Filmfesztivál [[Arany Oroszlán díj|Arany Oroszlán]] díj (1993)
* Velencei Filmfesztivál Kis arany oroszlán díj
* Velencei Filmfesztivál OCIC-díja (1993)
161 ⟶ 159 sor:
; ''Három szín: piros''
 
* [[Oscar-díj]] -jelölés: A legjobb rendező (1994)
* Oscar-díj -jelölés: A legjobb eredeti forgatókönyv (1994)
* [[British Academy of Film and Television Arts|BAFTA filmdíj]] jelölés: A legjobb nem angol nyelvű film (1995)
* Bodil-díj: A legjobb nem amerikai film (1995)
* [[Cannes-i filmfesztivál]] jelölése az [[Arany Pálma|Arany Pálmára]] (1994)
* [[César-díj]] -jelölés: A legjobb rendező (1995)
* [[César-díj]] -jelölés: A legjobb film (1995)
* A francia filmkritikusok díja: A legjobb film (1995)
 
== Hivatkozások ==
{{Reflistjegyzetek}}
 
== Források ==
183 ⟶ 181 sor:
*{{fordítás|en|Krzysztof Kieślowski|998621365}}
 
== KülsőTovábbi linkekinformációk ==
 
* {{IMDb név|1425|Krzysztof Kieślowski}}
195 ⟶ 193 sor:
* [http://www.timcawkwell.co.uk/kieslowski-before-kieslowski]
* [http://www.timcawkwell.co.uk/kieslowski-timeline]
 
[[Kategória:Lengyel forgatókönyvírók]]
[[Kategória:Lengyel filmrendezők]]
[[Kategória:1996-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:1941-ben született személyek]]
[[Kategória:1996-ban elhunyt személyek]]