„Lénárd Ödön” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ticino (vitalap | szerkesztései)
→‎Életpályája: forráshivatkozások betoldása
17. sor:
 
== Életpályája ==
A [[Piarista Gimnázium (Budapest)|budapesti piarista gimnázium]]ban tanult, majd [[1926]]-ban belépett a piarista rendbe, és a [[Piarista Iskola (Kecskemét)|kecskeméti gimnázium]]ban fejezte be középiskolai tanulmányait. [[1931]] és [[1936]] között teológiát, latint és történelmet tanult Budapesten, az egyetemen. [[1936]]-ban [[Grősz József]] püspök szentelte pappá. [[1937]]-ben Budapesten és Kecskeméten, [[1938]]-tól a [[szeged]]i piarista gimnáziumban tanított, [[1939]]-től igazgatóhelyettesként egészen [[1945]]-ig. [[1945]]-től az [[Actio Catholica]] kulturális titkára volt Budapesten, időközben egy évig (1947-ben) szociológiát tanított a rendi képzőben. Az Actio Catholica titkáraként feladatai közé tartozott az iskolák államosítása ellen indított mozgalom ügyeinek intézése.<ref>{{Cite book |last=Gianone |first=András |title=Hitre tudásra |subtitle=A piaristák és a magyar művelődés. Kiállítási katalógus |origyear=2017 |publisher=Budapest Történeti Múzeum - Piarista Rend Magyar Tartománya |page=491-496 |chapter=Lénár Ödön és az egyházi iskolák államosítása}}</ref>
 
Emiatt [[1948]]. [[június 17.|június 17-én]] letartóztatták és államellenes izgatás címén hat évi börtönre ítélték.<ref>{{Cite book |last=Cseszka |first=Éva |title=A piarista rend Magyarországon |year=2010 |page=664-674 |chapter=Lénárd Ödön és az Actio Catholica pere}}</ref> A [[Budapesti Fegyház és Börtön|Gyűjtőfogház]]ban és a [[Váci Fegyház és Börtön|váci börtön]]ben raboskodott, ahonnét [[1953]]. [[augusztus 1.|augusztus 1-jén]] amnesztiával szabadult. Mivel nem tette le az államesküt, nem kapott egyházi beosztást. Ezután triciklis kifutóként dolgozott az Óbudai Cipőjavító Szövetkezetnél, majd annak megszűnése után, [[1961]]-ben vízóra-leolvasó volt. Ugyanazon évben újra letartóztatták és [[összeesküvés]] címén 7 és fél év börtönre ítélték. [[Márianosztrai Fegyház és Börtön|Márianosztrán]] és [[Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön|Sátoraljaújhelyen]] őrizték, ahonnét [[1963]]-ban amnesztiával szabadult. Ezt követően adminisztrátorként dolgozott. [[1966]]-ban ismét letartóztatták és először 8, majd összes eddigi ítéletét összevonva 19 évre ítélték. [[1977]]-ben [[VI. Pál pápa]] személyes közbenjárására engedték szabadon.<ref>{{Cite book |last=Soós |first=Viktor Attila |title=A piarista rend Magyarországon |year=2010 |page=675-685 |chapter=Kádár János és VI. Pál szerepe Lénárd Ödön 1977-es harmadik - utolsó - szabadulásában}}</ref> [[1979]]-től előbb Budapesten, majd [[1985]]-től [[Kismaros]]on vezette az illegálisan alakult ciszterci nővérek közösségét. [[1991]]-ben minden ellene hozott bírósági ítélet semmisnek nyilvánított a [[Legfelsőbb Bíróság]]. Ezt követően haláláig a katolikus papok politikai pereinek kutatásával foglalkozott.
{{idézet 2|''Vácott, 1953. augusztus 1-jén – annak idején Szent Péter láncainak az ünnepe –, a Nagy Imre-féle amnesztia értelmében jöttem ki először a börtönből. Akkor már három és fél éve azt se tudták rólam, mint sok százunkról sem, hogy élünk-e még? Mert 1950 kora tavaszán, amikor felforrósodott a koreai helyzet, a kommunisták attól tartottak, hogy a harmadik világháború kirobbantásába mi, kiéhezett és elgyötört politikai rabok fogunk beleszólni. Ennek megelőzésére átvették a náciktól a náluk „Nacht und Nebel” (éjszaka és köd) költői néven futott rabtartási rendszert. Nálunk ez a tárgyilagosabb „néma ház” nevet hordta, a társadalomtól való tökéletes elzártságot jelképezve. Semmilyen érintkezésünk nem volt többé senkivel. Megszűnt minden levélírás, látogatás, csomagküldés. A nem eléggé megbízhatónak vélt őrszemélyzetet válogatott ávósok váltották fel. Az eleinte uralkodó teljes belső mozdulatlanság mellett – se munka, se könyv, csak tespedés – volt, aki megőrült, volt, aki éhen halt. Nemcsak arról nem adtak felvilágosítást, hogy hol vagyunk, de hogy egyáltalán vagyunk-e még? Amikor aztán mégis hazajöttem, ennek az írásnak első sziklevelei már ott hajtottak abban a kopaszranyírt fejemben. Azt persze ezek a levélkék nem is sejtették, hogy negyven év múlva majd napvilágra bújnak. Sokkal valószínűbb volt, hogy sohanapján, de ez a további bimbózásukat akkor sem zavarta.'' |Lénárd Ödön: Erő az erőtlenségben<ref>[http://www.ppek.hu/k156.htm Lénárd Ödön: Erő az erőtlenségben], ppek.hu</ref>}}
 
46. sor:
 
== Források ==
*
*[http://www.natarch.hu/szemle/20032/Doc/szabo.doc Részletes életrajza]{{Halott link|url=http://www.natarch.hu/szemle/20032/Doc/szabo.doc |date=2018-11 }}
*[http://www.boldogsag.net/index.php?option=com_content&view=article&id=16086:lenard-oedoen-hiszekegy&catid=727:mind-egy-in-medias-res Lénárd Ödön: Hiszekegy]
*[http://www.natarch.hu/szemle/20032/Doc/szabo.doc Részletes életrajza]{{Halott link|url=http://www.natarch.hu/szemle/20032/Doc/szabo.doc |date=2018-11 }}
*
*
 
==Kapcsolódó cikkek==