„Vitéz János” változatai közötti eltérés

Ifjúságáról kevés adat maradt, műveltségét a [[Bécsi Egyetem]]en szerezte. Annyi bizonyos, hogy a [[zágráb]]i püspökségben lépett az egyházi rendbe, és kitűnt a [[latin nyelv|latin]] és [[görög nyelv|görög]] tanulmányokban, valamint a mennyiségtanban, ezért [[Hunyadi János]] rábízta fiainak, [[Hunyadi László (horvát bán)|Lászlónak]] és [[I. Mátyás magyar király|Mátyásnak]] a neveltetését. 1433 táján a királyi irodába került, ahol előbb mint jegyző működött, majd [[Zsigmond magyar király|Zsigmond]], [[Albert magyar király|Albert]] és [[I. Ulászló magyar király|Ulászló]] királyoknak, és [[Hunyadi János]] [[Erdélyi vajda|erdélyi vajdának]] és [[kormányzó]]nak titkára volt. Vitézre és a korabeli magyarországi [[értelmiség]]re komoly hatással volt a jelentős [[Olaszország történelme|itáliai]] tudós és pedagógus, [[Pier Paolo Vergerio]]{{wd|Q737756}}, akit [[Zsigmond magyar király]] hívott Magyarországra, és több mint 25 év után itt is halt meg, 1444-ben.{{refhely|Kubinyi 2001|130. o.}}

Amikor a [[várnai csata|várnai csatában]] a [[Dominis János (főpap)|Dominis János]] váradi püspök elesett, [[Hunyadi János]] őt ajánlotta erre a tisztségre, és a pápa [[1445]]-ben ki is nevezte. Ezidőtől kezdve igen fontos szerepet vitt az országban és fontos küldetésekkel bízták meg, ő irányította a Hunyadi liga diplomácia lépéseit és követségeket vezetett, tárgyalt Európa sok városában. [[1448]]-ban részt vett Hunyadi János oldalán a második [[Rigómezei csata (1448)|rigómezei ütközet]]ben. [[Bécs]]be küldték, hogy az osztrák rendekkel [[V. László magyar király|V. László]] kiadatása érdekében szövetséget hozzon létre, majd utóbb, hogy [[III. Frigyes német-római császár|III. Frigyes császár]]ral a magyar [[szentSzent Korona|korona]] visszaadásáról tárgyaljon. Lelkes szervezője volt a törökellenes keresztény összefogásnak, kivette a részét az [[1456]]-os [[nándorfehérvári diadal]]ból.