„Pier Paolo Vergerio” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor:
Vergerio [[Isztriai-félsziget|Isztrián]] született, amely akkor a [[Velencei Köztársaság]]hoz tartozott. [[Szónoklattan|Retorikát]] tanult [[Padovai Egyetem|Padovában]], kánonjogot [[Firenzei Egyetem|Firenzében]] (1387–89) és [[Bolognai Egyetem|Bolognában]] (1389–90). [[VII. Ince pápa|VII. Ince]] és [[XII. Gergely pápa]] számára írt.<ref>Hans Baron írja: ''A korai olasz reneszánsz válsága'', 1966-os kiadás, 134. o.</ref> Az 1405-ös katasztrófa tönkretette humanista karrierjét (Padova akkor elveszítette függetlenségét).
 
Később [[Ravenna]] [[kanonok]]ja lett, és részt vett a [[konstanzi zsinat]]on, 1414-ben. A következő évben egyike volt annak a tizenöt küldöttnek, akik [[Zsigmond magyar király|Zsigmond császárt]] [[Perpignan]]ba kísérték, ahol arra törekedtek, hogy [[XIII. Benedek pápa|XIII. Benedek pápát]] arra kényszerítsék, hogy mondjon le követeléseiről. 1417-től haláláig Zsigmond császár titkára volt. Komoly hatást gyakorolt [[Hunyadi János]] [[erdélyi vajda]] és [[kormányzó]] titkárára, [[Vitéz János]]ra és a korabeli magyarországi [[értelmiség]]re.
 
1420 júliusában a katolikus párt vezető szónoka volt a [[prága]]i [[Husziták|huszita]] vitában. Bár soha nem házasodott meg, és valószínűleg kisebb rendi szerzetes volt, de nem volt [[pap (hivatás)|pap]]. 73 évesen, a [[Magyar Királyság]]ban, [[Buda (történelmi település)|Budán]] hunyt el.
16. sor:
== Művei ==
A következő műveit nyomtatták ki:
* "Pro„Pro redintegranda uniendaque Ecclesia"Ecclesia”, bevezetéssel és Combi jegyzeteivel szerkesztve: "Archivio storico per Trieste, l'Istria ed il Trentino"Trentino” (Róma, 1882), 351-74.
* "Historia„Historia principum Carrariensium ad annum circiter MXXXLV"MXXXLV”, szerkesztette Muratori, "Rerum„Rerum ital. Script." , XVI, 113-184
* "Vita„Vita Petrarcae"Petrarcae”, szerkesztette Tommassini a "Petrarca redivivus"„Petrarca redivivus”-ban (Padova, 1701)
* "De„De ingenuis moribus ac liberibus studiis" (Velence, 1472)
* "De„De Republica Veneta liber primus"primus” (Toscolano, 1526).
 
Leveleit, amelyek száma 146, Luciani ([[Velence (Olaszország)|Velence]], 1887) szerkesztette. Egyéb [[Kézirat (dokumentum)|kéziratok]]: [[Lucius Flavius Arrianus Xenophon]] "Gesta„Gesta Alexandri Magni"Magni” latin változata; a ''Seneca élete'' ; [[Panegyricus]] a [[Szent Jeromos]]ról ; néhány vígjáték, szatíra és egyéb versek.
 
''A jó modor'' című művét (1402) [[Quentin Skinner]]<ref>''The Foundations of Modern Political Thought'' (1978) I p. 90. o., where it is described as ''brief but extremely influential''.</ref> a fejedelmek megfelelő oktatásáról szóló első értekezésként jellemzi.
 
== Források ==