„Pipás Pista” változatai közötti eltérés

Nagy szegénységben élő családba született Fődi (Földy) Lukács földműves és Tombácz Mária (1855 – 1906. március 16.)<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GP6W-9897?i=668&cc=1452460&cat=753945 Szeged III. ker. állami halotti akv. 115/1906. folyószám.]</ref> leányaként a szegedi tanyavilágban Szeged-Öttömös 255. szám alatt és gyakorlatilag az egész életét itt, illetve [[Tompa (Magyarország)|Tompa]] környékén élte le. A szabadkai Szent Teréz plébánián keresztelték 1882. február 24-én, keresztanyja Kohajda Istvánné Berki Veronika volt. Apja [[Alkoholizmus|alkoholista]] volt, rendszeresen bántalmazta a családját. A felhalmozódó tartozások miatt a lányt 13 éves korában a család cselédnek, más források szerint pásztornak adta [[Turócszentmárton]]ba, Sulák Mórichoz, ekkor szokott rá a pipázásra. A gazda állítólag rendszeresen megerőszakolta, egyes források szerint gyermeke is született; más forrás szerint nem ismert ezeket igazoló adat.<ref name="Arany">{{hiv-web |url=http://szegedma.hu/hir/szeged/2013/01/szenzacio-helyett-korrajz-a-pipas-tortenet-valodi-tanulsagai.html |cím=Szenzáció helyett korrajz – a Pipás-történet valódi tanulságai |szerző=Arany Mihály |dátum=2013-01-26 |elérés=2016-06-21 |kiadó=SzegedMa.hu}}</ref> Sulák, elkerülendő a botrányt, hozzáadta a 19 éves lányt a helyi Rieger Pálhoz,<ref>Született Ókanizsán 1855. február 26-án Rieger Antal kovácsmester és Heiszer Rozália fiaként.</ref> egy jómódú, nála 27 évvel idősebb gazdálkodóhoz,<ref>Kis Ujság, 1932. július 31.</ref> akivel 1902. február 3-án Szegeden kötött házasságot.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9PX9-QB?i=92&cc=1452460 A házasságkötés bejegyezve a szegedi állami házassági akv. 92/1902. folyószám alatt.]</ref> Ekkor Átokháza 39. szám alatt lakott,<ref>Szeged határának a várostól nyugat felé legtávolabbi, [[Szabadka|Szabadkával]] és [[Öttömös]]sel szomszédos területe</ref> a házassági bejegyzés tanúsága szerint írástudatlan volt. Riegertől még öt gyermeke született, közülük azonban csak egy maradt életben. Rieger erőszakos ember volt, sokszor bántalmazta a feleségét. A legenda szerint megözvegyült, de a valóságban házasságukat a törvényszék 1910-ben jogerősen felbontotta.<ref>23300/P.1910. sz. törvényszéki ítélet.</ref> Gyermeke sorsáról nincs információ.