„Őstulok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
48. sor:
== Előfordulása ==
Az [[indiai szubkontinens]] erdős területeiről származó őstulok a [[Würm-glaciális]] után benépesítette egész [[Délnyugat-Ázsia|Elő-Ázsiát]], [[Európa|Európát]] és [[Észak-Afrika|Észak-Afrikát]].
Érdekes, hogy az őstulok keletről nyugat felé pusztult ki, először Indiában.
== Alfajai ==
64. sor:
== Megjelenése ==
Az őstulok testhossza 260-310 centiméter, marmagassága körülbelül 155-180 centiméter, tömege 800-1000 [[kilogramm]] (bikák), a tehenek kerek egynegyed résszel kisebbek és könnyebbek. Úgy tűnik, kezdetben lényegesen jobb volt a táplálékkínálat, ugyanis a legkorábbi leletek jóval nagyobb testméretről tanúskodnak. Az őstulkot mint vadon élő tulokfélét jellemezhetjük. Hasonlított [[ázsia]]i rokonaira, például a [[gaur]]ra ''(Bos gaurus)''.
Az őstulokbikák szőrzete sötétbarna vagy [[fekete]] volt, [[fehér]] szájtájékkal és hátuk közepén fehéres csíkkal. A tehenek és borjak világosabb, vörösbarna színűek voltak. Jellemző volt még rájuk a hosszú, karcsú, nagy ívben felfelé hajló, világos [[szarv]]. A szarv a tőnél 180°-ban kifelé áll, majd előre kanyarodik a hosszúság második harmadának kezdete körül, és kissé felfelé és befelé mutat, a szarvhegyek közt mért távolság mindig kisebb, mint a legnagyobb szélesség. A bikáké jóval erősebb volt, mint a teheneké. A koponyán kis méretű tarkórész van, homloka széles, lapított, sőt néha homorú. A szarvtöveket összekötő fejél széles és egyenes.
| |||