„Őstulok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
4. sor:
| fossil_range = Késő [[pliocén]] – [[holocén]]
| image = Ur-painting.jpg
| image_caption =
| image2 = Aurochs reconstruction.jpg
| image2_caption = És újabb elképzelés az állatról
| status = EX
| extinct = 1627
46 ⟶ 48 sor:
}}
Az '''őstulok''' ''(Bos primigenius)'' az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] [[párosujjú patások]] ''(Artiodactyla)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a [[tülkösszarvúak]] ''(Bovidae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[kihalt faj]], amelynek utolsó egyede 1627-ben pusztult el.
A [[szarvasmarha]] ''(Bos taurus)'' őse, viszont 2003-tól külön fajnak tekintik.<ref>{{cite web|url=http://www.petermaas.nl/extinct/speciesinfo/aurochs.htm |title=Aurochs – ''Bos primigenius'' |author=<!--Staff writer(s); no by-line.--> |website=petermaas.nl |url-status=dead |archive-url=https://web.archive.org/web/20090420140454/http://www.petermaas.nl/extinct/speciesinfo/aurochs.htm |archive-date=20 April 2009}}</ref><ref name=iczn>{{cite web|url=http://iczn.org/content/biodiversity-studies |title=ICZN, Biodiversity Studies BZN Volume 63, Part 3, General Articles & Nomenclatural Notes |date=30 September 2006 }}</ref><ref>{{cite journal | year = 2003 | title = ''Opinion 2027 (Case 3010).'' Usage of 17 specific names based on wild species which are pre-dated by or contemporary with those based on domestic animals (Lepidoptera, Osteichthyes, Mammalia): conserved | journal = Bull. Zool. Nomencl. | volume = 60 | pages = 81–84 }}</ref>
== Kifejlődése ==
A [[pliocén]] korban a hűvösebb éghajlat elősegítette a nyílt füves puszták kiterjedését, amely az újabb nagytestű legelő állatok megjelenését segítette. Egyes kutatók a ma már kihalt ''[[Bos acutifrons]]ot'' tekintik az őstulok ősének.
Az eddig talált legősibb, igazi őstulokra utaló maradványok körülbelül 2 millió évesek és [[India|Indiából]] származnak. Tehát az indiai [[alfaj]] volt az első. A [[pleisztocén]] kor alatt az őstulok benépesítette az [[Arab-félsziget]]et, valamint [[Kelet-Ázsia|Kelet-Ázsiát]] is. [[Európa|Európába]] körülbelül 270 000 éve jutott el.<ref name="vVuure05">{{cite book |title=Retracing the Aurochs – History, Morphology and Ecology of an extinct wild Ox |first=T. (Cis) |last=van Vuure |year=2005 |location=Sofia-Moscow |publisher=Pensoft Publishers |isbn=954-642-235-5 }}</ref>
== Előfordulása ==
70 ⟶ 79 sor:
== Életmódja ==
Az őstulok legkedvezőbb élőhelye a ritkás [[erdő]]kkel, legelőkkel és bozótosokkal tarkított táj lehetett. Az őstulok természetétől fogva társas állat volt, a nagycsaládokat egy-egy tapasztalt, idősebb tehén vezette. A fiatal bikák külön csordákba tömörülhettek, míg az idősebbek jobbára magányosan járhattak. Feltehetően nem volt olyan jól meghatározott revírjük, mint a teheneknek. Ahol télen rendszeresen nagyobb volt a [[hó]], ott az őstulkok valószínűleg vándoroltak is, bár ezek az igénytelen állatok bizonyosan jól viselték a hosszabb éhezést, hiszen óriási zsírtartalékaik voltak. Kérődzők lévén táplálékukat igen jól hasznosították. A tülkösszarvúak vaskos, széles felső ajkukkal és hosszú nyelvükkel tépik le a [[Perjefélék|füvet]], majd azt lenyelve bendőjükbe juttatják. Később, pihenés közben felöklendezik a bendő tartalmát, és újra - ezúttal erősen megőrölve - átrágják. A szokásos füveken és [[lágy szárú növény|lágyszárúakon]] kívül ősszel [[makk]]ot és télen száraz faleveleket is fogyaszthatott.
== Az őstulok rekonstruálása ==
| |||