„Szőlő-hegyi-eresz” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
24. sor:
== Kutatástörténet ==
1988. augusztus 21-én [[Eszterhás István]] felmérte a barlangot és megrajzolta 1:100 méretarányú alaprajz térképét 3 keresztmetszettel és helyszínrajzzal. A felmérés alapján a barlang 250 m tszf. magasságban nyílik és 12 m hosszú. Az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1988. évi évkönyvében lévő és Eszterhás István által írt ''Adatok a Cserhát nemkarsztos barlangjainak ismeretéhez'' című tanulmányban szó van arról, hogy a ''Szőlő-hegyi-eresz'' korábban publikálatlan üreg
Terepbejáráskor találták meg Eszterhás Istvánék. Sóshartyán felől érkezve úgy látták mintha üreg lenne a kishartyáni Fő utca házsora mögött lévő meredek homokkőfalban. A kertek mögé kerülve tudták megközelíteni a homokkőfalat, amelyben megtalálták a barlangméretű ereszt. Földrajzi helyzete miatt lett a neve ''Szőlő-hegyi-eresz'', amelyet Eszterhás Istvánék adtak neki. Az 5223-as barlangkataszteri területen helyezkedik el. A kéziratba bekerült az 1988-as térkép. Az évkönyvben látható egy fekete-fehér fénykép, amelyen megfigyelhető a Kishartyán feletti sziklaeresz. A fényképet Gönczöl Imre készítette.
[[Eszterhás István]] ''Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája'' című kéziratában az olvasható, hogy az 5223-as barlangkataszteri területen lévő, kishartyáni ''Szőlő-hegyi-eresz'' homokkőben alakult ki, 3×12 m alapterületű és 2 m magas. A Cserhát hegység kilenc nemkarsztos barlangjának egyike. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg. Az 1989-ben írt ''Kiegészítés a Cserhát nemkarsztos barlangjainak ismeretéhez'' című tanulmányban látható egy helyszínrajz, amelyen a Cserhát nemkarsztos barlangjainak földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A rajzon látható a ''Szőlő-hegyi-eresz'' földrajzi elhelyezkedése. A tanulmányban szó van arról, hogy a Cserhát homokkőben keletkezett négy barlangjának egyike a 12 m hosszú és 3 m magas ''Szőlő-hegyi-eresz'' (Kishartyán).▼
▲
Az Eszterhás István által írt ''Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma'' című kéziratban szerepel a Cserhát hegység 10 nemkarsztos kőzetben kialakult barlangja között a 3×12 m²-es és 2 m magas barlang. A felsorolás szerint Kishartyán két barlangja közül az egyik és homokkőben keletkezett. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg.
Az 1994-ben megjelent ''Lychnis. Szemelvények a vulkáni kőzetekben keletkezett barlangok kutatásáról'' című kiadvány szerint az 1994. évi nyári állapot alapján Magyarország 10. leghosszabb nemkarsztos üledékes kőzetben kialakult barlangja a homokkőben keletkezett, 12 m hosszú és 2 m magas barlang. A 2001. november 12-én készült ''Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke'' című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a ''Szőlő-hegyi-eresz'' a barlanggal foglalkozó 5 írás megjelölésével.
== Irodalom ==
| |||