„Zakariás mester” változatai közötti eltérés

| mek = 12900/12911

}}

 

 

A történet kiindulópontja Verne életének egy jelentéktelen epizódja. Ellopják az óráját, s a rendőrtisztviselő az iránt érdeklődik, vajon volt-e az órának ketyegője (échappement) – óramű-mechanizmus, amely szabályozza a mozgást. Ez felkelti Verne érdeklődését az óra szerkezete iránt, és így lesz novellájának hőséből órás, a ketyegő feltalálója.<ref name=hankiss1>{{cite journal |author=[[Hankiss János]] |title=Jules Verne. A tudomány a szépirodalomban |journal=[[Budapesti Szemle]] |date=1929. október |issue=623 |pages=54–86 |accessdate=2020-06-25}}</ref>

 

Egy nap törpe termetű férfi keresi fel Zachariást, és az elromló óráiról beszél vele. A törpe kimondja, az órák halála a mester halála.

A törpe Zachariás lánya kezét kéri cserébe az órák megjavulásáért, amit az órás elutasít.

 

:«''Az ember hasonlóvá lehet Istenhez.''»

:«''Az ember legyen rabszolgája a tudománynak s áldozza föl érte családját, rokonait.''»

Az utolsó idézet kivetítése előtt az óra szétrobban, Pittonaccio a kipattogó rugóval alászáll a mélybe, Zachariás meghal.

{{cselekmény vége}}

 

#fejezet Egy téli éjszaka.

#fejezet A tudomány gőgje.

#fejezet Az utolsó óra.

 

{{idézet|A novella, Maitre Zacharius (1853) már inkább [[E. T. A. Hoffmann]] hatására vall. Zacharius mester, az ördöggel cimboráló, lángelméjű genfi órás rémülten veszi észre, hogy remekbe készült órái mind elromlanak. A romlás oka az, hogy az ő lelke, élete is lefelé hajlik, s eljön érte a démon, hogy az utolsó óra szabályszerű mozgásáért nagy árat kérjen: a mester lányát, aki pedig az órássegéd jegyese. Mikor a templomóra, Zacharius büszkesége is megáll, a mester éjnek idején az andernatti kastélyba rohan, Pittonaccióhoz, az ördögi törpéhez, akinél ott van az ő első remeke, az erkölcsi mondásokkal ékes vasóra. Amikor az órán ez a mondás jelenik meg: ''Aki hasonló akar lenni Istenhez, elkárhozik'', a gőgös tudós, Zacharius meghal, félreérthetetlen erkölcsi tanulságot hagyva hátra történetében. Hoffmann modorának hatása nyilvánvaló. Az ördöggel való cimborálás; a félőrült lángész, aki emberfölötti gépet konstruál; a Zacharius és a Pittonaccio név (vö.: Klein Zaches,<ref>A kis Zaches, más néven Cinóber (Klein Zaches, genannt Zinnober; 1819)</ref> Pittonaccio) s az előadás hangja, mind rá emlékeztetnek. De azért mégis meg kell állnunk egy pillanatra ennél a nem közönséges romantikus novellánál. (Az a gondolat, hogy az órák a mesterrel párhuzamosan romlanak meg, Hoffmannon kívül a [[Szamárbőr]] vagy a [[Dorian Gray arcképe|Dorian Gray]] [[Oscar Wilde|íróját]] juttatják eszünkbe. Zacharius elve — mely szerint az ember is csak óra: a lélek az erő, de a test a szabályozó — a materializmus híján [[Gottfried Wilhelm Leibniz|Leibnizre]] utalhatna.) Különös, hogy éppen a tudósgőgtől. az emberi természet sorompóit forgácsoló lázadástól óv az író, akinek egész élete a merész Tudás szolgálatába van állítva. A vallásos és harmonikus Verne leibnizi órás, aki sem most, sem később nem engedélyez egyenetlenséget a nagy emberi törekvések közt. [[Nemo kapitány|Nemo]], [[Hódító Robur|Robur]] meg a többi vakmerők nem Istennel húznak ujjat, csak náluk korlátoltabb emberekkel. Zacharius mester volt az első és utolsó tudós, aki az ördöggel szövetkezett: a többiek mind Isten szövetségesei lesznek.|[[Hankiss János]]<ref name=hankiss1></ref>}}

 

* '''Zachariás''' órásmester

* '''Scholastique''', Zachariás szolgája

* '''Pittonaccio'''

 

* A Zachariás mester tartalmában és formájában emlékeztet a Verne által nagy tiszteletben tartott [[Edgar Allan Poe]] amerikai költő kísérteties történeteire.

 

 

* Merre lehet Andernatt vára? Az órásmester [[Genf]]ben dolgozott. A valódi Andermatt háromszáz kilométerre van [[Svájc]] [[Uri kanton]]jában. A novella szerint ''Az Andernatt kastély a Dents-du-Midi szorosában található húsz órányira Genftől!''<ref name=5fejezet></ref> A Dents-du-Midi hegységég délkeletre fekszik a [[Wallis kanton]]ban. A [[Rhône]] menti Eionnaz ma is létező falu. „''... és egy öreg, sötét rom jelenik meg előtte, amely a sziklákból emelkedik fel. ahol állt, alig többé különbözik.''"<ref name=5fejezet></ref> És valóban, tíz kilométerre délre, [[Martigny (Svájc)|Martigny]] felett áll a [[La Bâtiaz]] kastély, amely 1518-ban leégett.

 

* Zacharius mester,<ref>Öt Verne-novellát adtak ki egy kötetben ''Verne Gyula apróbb műveiből'' címmel. Ezek: [[Dráma a levegőben|Dráma a légben]], Zacharius mester, [[Ox doktor hóbortos ötlete|Doktor Ox kísérlete]], [[Beszélyek és rajzok]], [[Telelés Grönlandban|Tél a jég között]]</ref> Athenaeum, Budapest, 1875<ref name=jvmkml>forrás: [[Jules Verne magyarul kiadott műveinek listája]]</ref>

* Zachariás mester,<ref>Öt Verne novellát adtak ki egy kötetben ezek: [[Ox doktor hóbortos ötlete|Ox doktor eszméje]], Zachariás mester, [[Dráma a levegőben]], [[Telelés Grönlandban|Telelés a jégben]] és [[A Mont-Blanc megmászása]]</ref> fordító: [[Zempléni P. Gyula]], Eisler, Budapest, 1892, a ''Verne Gyula összegyűjtött munkái'' sorozatban.<ref name=jvmkml>forrás: [[Jules Verne magyarul kiadott műveinek listája]]</ref>

* Zakariás mester és más elbeszélések,<ref>Öt Verne-novellát adtak ki egy kötetben, ezek [[A humbug, avagy: amerikai erkölcsök|Humbug]], az [[Ox doktor hóbortos ötlete]], [[Az ostromzáron át]], a Zakariás mester és a [[Híjj-zutty|Híjj Zutty]]</ref> fordító: Klumák István, Timár György, Unikornis, 2002, {{ISBN|9634274722}}<ref>{{cite web |title=Zakariás mester és más elbeszélések |url=https://moly.hu/konyvek/jules-verne-zakarias-mester-es-mas-elbeszelesek |publisher=Moly |accessdate=2020-08-26}}</ref> Ez a fordítás a [[Magyar Elektronikus Könyvtár|MEK]]-ben<ref>{{cite web |author=Verne Gyula |title=Az örök Ádám |url=https://mek.oszk.hu/05300/05315 |publisher=[[Magyar Elektronikus Könyvtár|MEK]] |accessdate=2020-08-26}}</ref> ''Az örök Ádám'' cím alatt található.

 

* 1960-ben a ''The Shirley Temple Show'' dolgozta fel egyórás televíziós játékká a novellát ''The Terrible Clockman'' (Rettenetes órás) címmel. A novella történetét Frankenstein-történetté alakították. A középpontban egy ellenőrzés alól kiszabadult automata áll, [[Shirley Temple]] Gérande szerepét alakította.<ref>{{cite book |author=Brian Taves |title=The Jules Verne Encyclopedia |date=1996 |location=Lanham, Maryland |publisher=Scarecrow Press |pages=205-248 |coauthors=Stephen Michaluk |chapter=Hollywood's Jules Verne |language=angol}}</ref>

* A novellát 1973-ban televízióra adaptálta Pierre Bureau.<ref>{{cite web |title=Maître Zaccharius (1973) |url=https://www.imdb.com/title/tt0318435/ |publisher=IMDb |accessdate=2020-08-26}}</ref> Később egy dupla DVD-re is rákerült a [[Fekete Indiák]] (rendező: Marcel Bluwal) és a [[Storitz Vilmos titka]] (rendező: Éric Le Hung) filmek társaságában.