„Névmagyarosítás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
25. sor:
==A második világháború után==
Magyarországnak a náci uralom alóli felszabadulása után a névmagyarosítás új lendületet kapott, de egészen más indokok alapján, mint a háborút megelőzően. A nevük magyarosítását kérők száma egészen az első világháború előtti szintekre emelkedett, és 1956-ig – jelentős évenkénti ingadozásokkal – ott is maradt.{{refhely|Karády-Kozma|269. o.}} Jelentős változás volt a korábbiakhoz képest a kérelmek indokain kívül az is, hogy az államhatalom – mind a koalíciós korszakban, mind pedig a kommunisták hatalomátvétele után – nem vagy csak kivételes esetekben avatkozott be ennek a társadalmi mozgásnak a folyamataiba.{{refhely|Karády-Kozma|271. o.}}
A kor legfontosabb új vonásai tárgyunk szempontjából elsősorban a németek és a zsidóság helyzetének változásai voltak. 1944 előtt a magyarországi németség a nem-magyar etnikumok, a magyarországi ''allogének'' között a legjobb helyzetben volt; a német származásúaknak még az a kivételes lehetőségük is megvolt, hogy a korábban felvett magyar névről visszanémetesítsék családnevüket. 1945-ben viszont ez a helyzet a visszájára fordult. A német háttér privilégiumból súlyos hátránnyá változott, és ezt sokan közülük névváltoztatással, magyarosítással is próbálták enyhíteni.{{refhely|Karády-Kozma|274. o.}}
A zsidóság helyzetének változása ellentétes irányú volt. Az életben maradottak kollektív szenvedéseik nyomán egyfajta morális társadalmi tőkére tettek szert. Akik közülük nem a kivándorlás felé fordultak, hanem jövőjüket a magyarországi asszimiláció folytatásában látták, azok közül sokan éltek a lehetőséggel, hogy megszűnt a számukra még 1938-ban bevezetett névváltoztatási tilalom.{{refhely|Karády-Kozma|275. o.}}
== Megjegyzések ==
| |||