Wikipédia

„Névmagyarosítás” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
33. sor:
===Az állami szabályozás változásai===
[[Fájl:Erdei Ferenc 1947.jpg|bélyeg|120px|Erdei Ferenc 1947-ben]]
A debreceni kormány[[Ideiglenes Nemzeti Kormány]] belügyminisztériuma már 1945 legelején tömegével kapta a névváltoztatási kérelmeket. Emiatt a kérdés már január 19-én a minisztertanács napirendjére került. [[Erdei Ferenc (szociológus)|Erdei Ferenc]] belügyminiszter ez alkalommal bejelentette, hogy hatályon kívül helyezte a zsidók névváltoztatási tilalmát,{{refhely|Karády-Kozma|277. o.}} de egyebekben érvényben maradt [[Keresztes-Fischer Ferenc]] belügyminiszter 1933-as rendelete. Az új budapesti polgármester és más települések vezetői is számos névmagyarosítási kérelmet hagytak jóvá ezekben a hetekben, bár tulajdonképpen nem volt erre jogosítványuk. Ezeket a Belügyminisztérium utólag általában jóváhagyta. 1945 márciusa és júliusa között havi átlagban 3324 kérelem érkezett be a hatóságokhoz!{{refhely|Karády-Kozma|278. o.}}
 
Az 1930-as évek kampányaitól eltérően a államigazgatás szervei általában nem fejtettek ki propagandát a magyarosítás mellett, bár kivételek akadtak. A [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] és a [[Magyar Posta Zrt.|Magyar Posta]] vezetői 1946-ban – talán a két intézmény fél évszázados hagyományai alapján – tettek kezdeményezéseket dolgozóik névmagyarosításának ösztönzésére. A Magyar Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályának kommunista vezetői ugyancsak szorgalmazták kádereik magyarnevűségét.{{refhely|Karády-Kozma|279. o.}}
39. sor:
A névváltoztatások indokai között – a túlnyomórészt szereplő magyarosítás mellett – megjelentek egyéb tényezők is, így a túl gyakori nevek ''(Kovács Szabó, Tóth)'' helyett egyedibb név választása; esztétikai szempontok, azaz a gúnyolódásra alkalmas nevek megváltoztatása; vagy a névben kifejezésre jutó etnikai utalások (''Oláh, Rác,'' de akár az ''Orsós, Kanalas'' is) megtagadása és mások. A döntő mennyiség azonban a „sváb”{{jegyzet*|Ebben a korban a magyarországi németek köznyelvi neve sváb volt, függetlenül attól, hogy ténylegesen milyen eredetű bevándorló német népcsoportból származtak.}} és zsidó származásúak németes nevének megváltoztatására irányuló kérelem volt. Mellettük a korábban szintén jelentős, különböző szláv kisebbségekből érkező kérelmek aránya elapadt, sőt előfordultak visszaszlávosítási kérelmek is.
 
A korábbi évszázados jogszokás szerint a nő a házasságban „elvesztette” leánykori nevét, ezért annak megváltoztatását nem is kérhette. Ez a korlátozás 1945 után a női emancipáció jegyében megszűnt.{{refhely|Karády-Kozma|282. o.}} Egyébként is, a háború előtt rendkívül alacsony volt a nők kérelmeinek aránya. A háború után azonban sok elmagányosodott zsidó és nem-zsidó nő családfenntartói szerepbe kényszerült, ezért egyre nagyobb arányban szerepeltek a névváltoztatási kérelmek benyújtói között.{{refhely|Karády-Kozma|334. o.}}
 
== Megjegyzések ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Névmagyarosítás”