„Rezső körút” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
0 |
→Története: + |
||
23. sor:
A 18. századtól a városerőd már nem nyújtott számottevő védelmi szerepet, és a 19. század közepén megkezdődött egyes részeinek lebontása. Ami az északkeleti várfalat illeti, először a fal előtti sáncokat, árkokat, tavakat csapolták le és töltötték fel, a helyet pedig vásártérként, rakodóhelyként, katonai gyakorlótérként kezdték használni. A [[Kolostor utcai kapu]] és a [[Kapu utcai kapu]] közötti teret már a 19. század elején hársfákkal ültették be, és sétányként használták (Alsó sétatér, ''Untere Promenade'').{{refhely|Muntean|92–96. o.|azonos=M92}} 1881-ben [[Peter Bartesch]] városi főépítész tervet készített a terület rendszerezésére és parcellázására, feltehetően a bécsi ''Ring'' által ihletve. A következő években lebontották a falakat és bástyákat, a 15 méter széles ''Rudolfsring'', azaz Rezső körút pedig 1888-ban nyerte el formáját.{{refhely|azonos=A130}}
A sugárút mentén adták át Brassó új középületeit: 1885-ben felépült a Nyugdíjpénztár, 1889-ben a [[Brassói Főreáliskola|Főreáliskola]], 1891-ben a Kereskedelmi Akadémia, 1897-ben az elemi iskola, 1898-ban a [[Városháza (Brassó)|Pénzügyi palota]], 1902-ben az [[Igazságügyi palota (Brassó)|Igazságügyi palota]] és az [[Brassói Szász Iparosegylet|Iparosegylet]] új épülete, 1906-ban a [[Postapalota (Brassó)|Postapalota]]. Ezek mellett villák is megjelentek (Kertsch, Schuller, Maurer, Baiulescu házai) és itt épült fel 1892-ben a magyar [[Brassó-belvárosi református templom|református templom]] is.{{refhely|azonos=A130}} Nyugati végénél, az egykori Postarét területén létesült a Rezső-park ''(Rudolfspark)'', amelynek helyén később felépült a Román Hadsereg háza.{{refhely|azonos=M92}} Bár az eklektikus stílusú, nagyvárosi hangulatú épületek építészetileg igen értékesek, nem nyerték el a konzervatív szász közösség tetszését: [[Erich Jekelius]] egyenesen építészeti kulturálatlanságról beszélt, a Pénzügyi palotát és a Postapalotát pedig ocsmánynak tartotta.<ref>{{cite book |last=Jekelius |first=Erich |authorlink=Erich Jekelius |title=Das Burzenland III/1 |pages=18–19 |year=1928 |publisher=Verlag Burzenlander Sachsischen Museum |location=Brassó |language=német}}</ref>
A román hatalomátvétel után a legtöbb középület rendeltetése megváltozott, emellett újakat is emeltek: 1928-ban elkészült a Kereskedelmi és Iparkamara székhelye, 1939-ben az [[Aro Palace]] szálloda és a Telefonpalota, 1946-ban a Hadsereg háza. Az 1930-as években az út északi oldalán létrehozták a [[Nicolae Titulescu park|Titulescu parkot]], 1939-ben teljes hosszában leaszfaltozták és a [[Kapu utca]]i kereszteződésnél található téren megépítették Brassó első [[Körforgalom|körforgalmát]]. 1951–1962 között ezen a téren, az Igazságügyi palota előtt hatalmas Sztálin-szobor állt (a várost az 1950-es években Orașul Stalin-nak, azaz Sztálinvárosnak hívták). 1962-ben megszüntették a körforgalmat, a Rezső körúthoz pedig hozzácsatolták az egykori [[Kút utca]] elejét – ekkor nyerte el a sugárút mai, Y alakú nyomvonalát.{{refhely|azonos=A130}} Városrendezés címén 1962-ben lebontották a Schuller-villát, 1963-ban a magyar református templomot, 1970-ben a Kertsch-villát; helyükön modern, sokemeletes épületeket emeltek.{{refhely|Muntean|102–107. o.}} 1987-ben megsemmisítették az út északi oldalán elhelyezkedő 17. századi katolikus temetőt, helyette parkot hoztak létre.<ref name=temeto>{{cite web |title=Hol sírjaink domborulnak... avagy a brassói magyar temetők felszámolása |url=http://www.udvardy.adatbank.transindex.ro/?action=honap&ev=1999&honap=12&kezd=121 |publisher=Romániai Magyar Szó |date=19991211 |accessdate=20201201}}</ref>
| |||